Pesti Bölcsész Újság

Egy boldog történet a lágeréletről

Visky András, Kitelepítés, Jelenkor Visky András tavaly szeptemberben megjelent Kitelepítés című, a Jelenkor gondozásában megjelenő kötete jócskán felkavarta a hazai kortárs irodalom állóvizét. A téma és az ábrázolásmód disszonanciája, a mondatok hiánya a több, mint 400 oldalas regényben, vagy a… Continue Reading →

Én vagyok Apu abszolút egykedvűsége

A legnagyobb problémát egy kritika esetében nem feltétlen maga a könyv, és annak megvalósulása jelenti, hanem – ahogy jelen esetben is – a könyv meghatározhatatlan célja. Nem feltétlen arról beszélek, hogy valamit „mond” a könyv, hanem hogy adott szöveget bármelyik… Continue Reading →

Kertek a magasból

Pallós Áron novellája

A fantázia idegenforgalma

Kiss Dávid, Medvék bolygója, Napkút Turizmusköltészet. Ez a sajátos szóösszetétel jutott az eszembe, mikor az olvasást befejezve, leraktam Kiss Dávid első verseskötetét, a Napkút Kiadónál megjelent Medvék bolygóját. Ez azonban magyarázatra szorul, hiszen a kifejezés azt is sejtethetné, hogy a… Continue Reading →

Az ember, akit Ovénak, majd Ottónak hívtak

Friedrick Backman svéd író írt egy Az ember, akit Ovénak hívnak című könyvet, amelyből készült 2015-ben egy svéd film, majd most Ottónak átkeresztelve megjelent a hollywoodi változata Tom Hanks-szel a főszerepben. A regény Ovéról szól, egy házsártos öregúrról, aki rendkívül… Continue Reading →

Merítés a kortárs lírából – recenzió a Szívlapát versantológiáról

„Vers a lelke mindennek” – írja Péczely Dóra a Szívlapát című kortárs verseskötet szerkesztői utószavában. Az állítás igazságtartalmáról mi magunk is meggyőződhetünk – elég, ha szeretett költőink alkotásaira, vagy az utóbbi időben feltörekvő kortárs lírára gondolunk. Ez utóbbinak kiemelkedő műveit… Continue Reading →

BÚÉK, avagy Boldogabb Új Évet!

Már több, mint két hete, hogy a szilveszteri, elkenődött partisminket letörölgettük, a megmaradt fél üveg pezsgőt kiöntöttük, az összegyűrt particsákókat pedig bedobáltuk a szelektív kukába – mi jön hát ezután? A legjava: szembenézni önmagunkkal, számot adni az elmúlt egy évről… Continue Reading →

Csendkirály

Mikor a fák voltak emberek,és emberek a fák. Mikor a tuják helyett sárkányfenyőknőttek fejünk fölé,éjszakánként egymás szavábavágtak, ittak, nevettek.Kölyköd nem tud aludni?Szartak rá,ittak, hangoskodtak reggelig. Mikor asszonyok sírtak éjjelente:azt hitték nincs remény.Mikor férfiak maradtak szavak nélkül:mivel vigasztalják asszonyukat?A kölykök nem… Continue Reading →

Az alakoskodás anatómiája

A drag show műfajának színházi és performatív aspektusai A jelenkor egy újkeletű, egyes aspektusait tekintve azonban régmúltra visszatekintő előadóművészeti műfaja a drag show, melyben a fellépők ellenkező neműnek adják ki magukat. A műfaj növekő népszerűsége ellenére a hazai szakirodalom elvétve… Continue Reading →

Egy küldönc tekintete

A kastély színdarabról (Víg Színház, rendező: Bodó Viktor) Kafka a Kastélyban, Kafka a Vígben. Kafka magában. Miután a kafkai és a „kafkaesque” már a mindennapi szóhasználatunk része, nehéz azt mondani, hogy Kafkát nem ismerjük mind. Hasonlóan olvashatjuk a Víg Színház… Continue Reading →

« Older posts

© 2023 Pesti Bölcsész Újság — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑