A Spencer egy pár nap alatt lezajló karácsonyi szeánsz eseményeit tárja elénk, melynek középpontjában Diana hercegnő személye és összeomlása áll. A film nem konvencionális módon mutatja be a kedvelt, ám tragikus sorsú hercegnőt – a legsötétebb és legmagányosabb pillanatiba kaphatunk betekintést.

A film egyik erőssége Kristen Stewart alakítása a főszerepben. Aki látott Dianával készült interjúkat, az érzékelheti, hogy a színésznő mennyire jól el tudta sajátítani a legfontosabb attribútumait. Az akcentust, a jellegzetes csapott vállait, a mimikáját – szinte mintha tényleg Dianát látnánk viszont a vásznon.

Ám akadnak a filmnek kevésbé erős pontjai is. A történet elmesélésenk módja egy érdekes választás volt, de véleményem szerint nem mindig érte el a kívánt célját. Találhatunk dialógusokat a filmben, mégis olyan érzésünk van, mintha végig Dianát hallgatnánk. Folyamatosan metaforákban, és rébuszokban beszél, ami egy ponton számomra hatását vesztette. A sokadik példabeszéd után rendkívül mesterkéltnek hatott a végeredmény. A történet egyik végkitűzése az, hogy bemutassa Diana vágyát egy egyszerűbb és sallangoktól mentes életre. Ebben az esetben, nem tudom értelmezni, hogy sok esetben miért nem ezt tükrözte a filmben megalkotott beszédmódja. Nem beszélve az olykor túldramatizált jelenetekről.

Visszatérve a Spencer pozitívumaira – mert valljuk be, nem volt teljesen hiábavaló megnézni – a film rendkívüli odafigyeléssel van fotózva. A színvilág, a vizuálisan megalkotott kompocíziók visszarepítenek minket a ködös, hideg angliai kúriába – a képsorokat elnézve szinte mi is didergünk. A képileg talán legizgalmasabbnak mondható jelenet Diana evészavaráról szól. A nyakán levő fojtó gyöngysort addig tépi, amíg a levesében nem landolnak az óriási nyakék darabjai, majd elkezdi falni a gyöngyökkel ékesített levest. Később persze kiderül, hogy ez csak egy képzelgés, de mégis sokkolóan és szemléletesen érzékelteti a bulémia kínjait.

Az evészavar mellett egyéb fontos témákat is érint a film – más mentális problémák, a magánélet tiszteletben tartásának teljes hiánya, a folytonos megaláztatás, az uralkodói családban zajló kegyetlen játszmák mind-mind fontos szerepet kapnak a Spencerben. A film egyébként igényel némi előzetes háttértudást mind a hercegnőről, mind a királyi családról. Ezeknek birtokában lehet teljességgel érteni a történéseket.

A filmet megnézve úgy érzem, hogy sikerült az alkotóknak egyedit és nem vártat teremteni a témában, de közben mégis akadt némi hiányérzetem. Betekintést nyerhettünk Diana legintimebb pillanataiba a film során, és egy új arcát ismerhettük meg – a szabadságra olyan nagyon vágyó, gyermekded Spencert.