19. századi orosz társadalom, szélsőséges filozófiai eszmék, bonyolult szerelmi és baráti szálak, városökológiai kérdések és egy világjárvány. Ezekkel a fontos témákkal mind szembekerülhet az, aki ellátogat a Katona József Színházba és megnézi az „Apák és fiúk” című előadást.
Április végén láttam az Ascher Tamás által rendezett darabot, ami tökéletesen átadja a 19. századi orosz irodalom összetett hangulatát. Megjelenik benne a groteszk és fanyar humor, az egymással szembenálló generációk, valamint a vidéki társadalmak és az arisztokrácia közti különbségek és a bonyolult karakterábrázolások. Mindenki könnyedén találhat magának egy olyan szereplőt, akivel azonosulni tud.
2021. decemberében mutatták be Turgenyev művének átiratát. Ez egy friss darab, ezért is fontos megemlíteni aktualitását. Hangulata korhű, de a jelenkori szóhasználatnak, díszletnek és a máig időszerű ideológiai vitáknak köszönhetően lépést tart a modernitással.
Sokszínű szereplőket láthatunk a színpadon. A legmeghökkentőbb karakter a zseni Bazarov doktor személyében jelenik meg. A nihilista egyetemista világról alkotott képét, az alábbi tízparancsolatának nevezett sorok írják le leginkább:
„A szerelem nem létezik. Nincs semmi misztikus a nemiségben. Pusztán fizika. Vagy kémia. Baromság mindenféle giccses szirszarral felruházni ezt az egészet. A trubadúrok elmebetegek voltak. Ha megkívánsz egy nőt, kapd el, ha ellenáll, keress másikat! Fogadd meg Bazarov doktor tanácsát: annyi nő van, mint a szemét.”
Érzelmek helyett a rációra támaszkodik egész élete során. Családjával is elhidegült a kapcsolata, nem hagyja szüleinek, hogy szeressék és méltassák őt. Ez a szélsőséges gondolkodásmód meginog, amikor egy nyárra belecsöppen barátja, Arkagyij családjának szórakoztató és heves érzelmekkel teli életébe. A vidéki háznál egyik bonyodalom követi a másikat. Sor kerül dorbézolásra, párbajra, zenélésre, gazdasági tárgyalásokra. Egy ponton Bazarov nem bír megbirkózni a sok új élménnyel, szokatlan szerelemnek tűnő érzelmeivel és úgy dönt, hazautazik. Ez okozza a vesztét.
A szereposztás jól reprezentálja a műben megjelenő emberek sokszínűségét. A két fiatal hallgatót Tasnádi Bence és Vízi Dávid testesítik meg. Tasnádi Arkagyij alakítását, egy aranyos golden retriever kölyökhöz tudnám hasonlítani. A bohókás öregurat Máté Gábor játssza, aki bebizonyítja, hogy tényleg „nem csak a húszéveseké a világ”. A színpadon tündököl még többek között Jordán Adél, Szirtes Ági, Pálmai Anna, Kocsis Gergely és a legabszurdabb és humorosabb munkásember szerepe Lengyel Bálintot illeti. A díszlet alapvetően modern, egy panelekkel körbevett kert adja a legfőbb teret, ahol a szereplők előszeretettel üldögélnek, de ha arra van szükség átalakul a Bazarov család szegényes házikójává.
Összességében nem a legmerészebb színdarab, amit az évad során láthattunk a Katonában, de azt jól megmutatja, hogy vannak kérdéskörök, amelyek több évszázada foglalkoztatják az embereket. Mitől lesz értékes az ember élete? Lehet-e és kell-e mély érzelmek nélkül élni? Ha téged is izgatnak ezek a témák, akkor látogass el a Katonába. Nem fogod hirtelen megérteni a világot, de egy lépéssel közelebb kerülhetsz a válaszhoz. Legközelebb május 20-án játsszák a Petőfi Sándor utcai színházban.
Leave a Reply