forrás: Margó

Vámos Miklós és Nyáry Krisztián írókkal valamint Dian Viktóriával, az Athenaeum Kiadó igazgatójával beszélgetett Veiszer Alinda október 16-án a Margó Irodalmi Fesztiválon. Szóba került a könyvkiadás és a sajtó kapcsolata, az írói lét kulisszatitkai és Vámos Miklós meglepő bejelentést tett.

Az Athenaeum Könyvkiadót Emich Gusztáv alapította 1841-ben, és a szervezet 180 évvel később – kommunizmus miatt kisebb kihagyással – még mindig jelentős magyar írók műveivel foglalkozik.

Vámos Miklós golfütővel ment a könyvterjesztőkhöz

– Mit keresel itt?

– Hazajöttem Amerikából.

– Hát Te hülye vagy?

Eszterházy Péter és Vámos Miklós között zajlott le ez a párbeszéd valamikor a rendszerváltás előtt. Vámos az Egyesült Államokban töltött időszak után úgy döntött, hogy hazajön Magyarországra, csakhogy amíg külföldön tartózkodott, a magyar könyvkiadás teljesen átalakult: a bestsellerek kerültek a központba, mindenki romantikus irodalmat, lektűrt, fantasyt és krimit szeretett volna kiadni, beszűkültek a lehetőségek a szépíró számára. Vámos ezért Eszterházy Péterrel és pár szakmabeli barátjukkal (többek között Spiró Györggyel) úgy döntöttek, saját kiadót alapítanak. A szerep azonban nem tetszett annyira Vámosnak, mint az írói, túl sok gondja volt a könyvterjesztőkkel. Egy darabig golf- vagy baseballütővel járt hozzájuk – mesélte – , hátha úgy egyszerűbb lesz, de végül felhagyott a dologgal.

Anno a 19. században sokkal nagyobb szerepet vállaltak a politikai közéletben a könyvkiadók. Az Athenaeum például életműszerződést kötött Kossuth Lajossal, annak ellenére, hogy nem volt jövedelmező befektetés. Ma már ez nincs így, említették meg a beszélgetők. Vámos Miklós többször is kiemelte, hogy az olyan kiadók, amik már több évtizede talpon vannak össze sem hasonlíthatóak a korai önmagukkal. A 20. század történései alapjaiban változtatták meg az irányvonalukat.

Korábban szoros kapcsolat volt a könyvkiadás és a sajtó között – mondta Dian Viktória. Sokkal könnyebb volt ismertté válni, mert sokszor úgy jelentek meg az írók könyvei, hogy a publikum már ismerhette a szerzőt újságíróként. Lényegesen több lehetőség volt publikálni, gondoljunk a Nyugatra. Mára már megszűnt ez a közvetítő közeg, illetve új platformokon kell próbálkozni: Nyáry Krisztián is podcast formában készít tartalmat közönségének.

Az újságok kapcsán is megszólalt Vámos Miklós, hiszen ő a mai napig publikál nyomtatott sajtóban, köztük a Nők Lapjában is, de elárulta, hogy már csak pár cikke fog megjelenni a lapban. Ennek cenzurális okai vannak. Elmondása szerint, ha kicsit is politikai vizekre terelődött egy-egy beszélgetése, akkor valamilyen kompromisszumra kényszerítették és puhítania kellett az elhangzott állításokon.

Alinda kíváncsi volt arra, hogy milyen allűrjei vannak egy sikeres írónak. Vámos tartózkodott a válaszadástól, de Nyáry Krisztián elárulta, hogy a legnagyobb előnye a kezdő íróval szemben az, hogy kérhet szerkesztőt, aki segíti a munkáját. Nem az a hollywoodi “sztárkodás”, amire a laikus számítana, de azért kiderült, hogy a büdzséhez is jelentősen hozzátesznek a korábbi sikerek.

Az Athenaeum nagy felfedezettje Petőfi Sándor volt, akiből Emich csinált sztárt, de Karinthy Frigyessel, Ady Endrével, Móricz Zsigmonddal és Babits Mihállyal is életműszerződést kötött a kiadó. Az évforduló apropóján újra kiadták az ikonikus köteteiket, – kellemes, élénk borításban – amikhez neves irodalmárok írtak előszót.