Month February 2023

Idegen tekintet, ismert terek – Hans van der Meer portré

Hans van der Meer. Ez a név a tavalyi Capa központban kiállított Apró Rejtélyek után talán már nem annyira ismeretlen itthon, bár valószínűleg nem él sokunk fejében a csoportkép, ahol a több híres fotós mellett Meer arca is beugrik, de… Continue Reading →

Évkezdés a filmek szárnyán

A mai nappal hivatalosan is elkezdődött a tavaszi félévünk. Ez az időszak számomra és néhány hallgatótársam számára idén valószínűleg keserédes alkalom,  a mai nappal ugyanis elindult az utolsó évem az egyetem berkein belül. Ahogyan gondolkodtam, hogy milyen témát is hozhatnék nektek,… Continue Reading →

Szeméremsérelem

Dollár Papa Gyermekei: Kék lagúna A művészet egyik legzavarba ejtőbb jelensége, hogy nem lehet tetten érni. Nevezhetünk-e blöffnek bármilyen művet, ha azt képkeret veszi körül? Hogyan adható erre tényleges válasz, ha az esztétika legalapvetőbb kérdéskörét, a művészet fogalmát is folytonos… Continue Reading →

Jelenlétbe zárva

Emberi, technológiai és poszthumán jelenlétmódok a Természetes Vészek Kollektíva Végtelenbe zárva című előadásában

Egy nem is annyira rögös út a versek felé

Fenyő D. György magyartanár 2021-ben kiadott Útikalauz a vershez c. könyve azoknak szól,  akik újra neki akarnak futni a versolvasásnak, akik unatkoztak irodalomórán vagy akik úgy gondolják, a versekre az érettségi után már nincs szükség. Képes ráébreszteni az olvasót, hogy igenis szükség van rájuk, méghozzá több szempontból is, és még több vers elolvasására sarkall – ezen céljához nem is kell túlságosan győzködnie a könyvet elolvasót.

„A gép forog, az alkotó pihen”[1] – a Fiatal Drámaírók Háza legújabb felolvasóestjéről

Lehet-e identitáskifejező egy szépészeti beavatkozás? Mennyiben határozza meg az embert a nemzetisége, vagy az, hogy melyik országban született? S hogyan lehet a humoros oldaláról megközelíteni az apokalipszist? Többek közt ezeket a kérdéseket is megfogalmazhatnánk a Fiatal Drámaírók Házának legújabb felolvasóestje kapcsán, ami a Gránátalma címet viselte.

Az elnyomott elnyomó – Martin McDonagh, Oscar-díjas rendező legújabb filmje, A sziget szellemei

Lassú, megnyugtató, de közben rendkívül nyomasztó és kilátástalan – ezekkel a jelzőkkel lehet legjobban jellemezni A Sziget szellemeit, egy filmet a mérgező emberi kapcsolatokról, egy zárt közösségről és az élet egyszerűségéről. Elnyomható? Manipulálható? Naiv? Vagy inkább annyira erős a főszereplő,… Continue Reading →

© 2024 Pesti Bölcsész Újság — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑