Szicíliáról elsőként a maffia, szép tengerpartok és az Etna ugrik be a legtöbbünknek. Aki meg akar merítkezni az olasz kultúrában, az biztosan inkább Firenze vagy Róma felé veszi az irányt, pedig a sziget kultúrájának pezsgése felfedezésre csábít. Ebben az ajánlómban Szicília keleti részét mutatom be Nektek, hogy ha a következő szünetben kedvet kapnátok utazni, tudjátok, merre vegyétek az irányt.

Etna

Catania, a hamvaiból újjáéledő főnix

Szicília második legnagyobb városában landol a magyar gép két óra utazás után. Az Etna gőzölgő vulkánja már messziről kivehető a levegőben is. A fekete hegyet télen hó borítja, érdekes a két anyag keveredése, az oreóra emlékeztet. A füstölgő óriás most békés, utoljára 2022 februárjában tört ki. A város lakóinak évszázadokon keresztül együtt kellett élnie a vulkánnal, melyben a legenda szerint maga Héphaisztosz gerjeszti a tüzet, majd a normannok az Artúr-mondakört kapcsolták vele össze. 1669. március 8.-án hatalmas gázfelhő robbant ki az Etnából, mely több ezer emberrel végzett. Mégis, a cataniai lakosok nem fogták menekülőre és a pár hét alatt lezúduló lávafolyam elpusztította a várost. Ezután épült újjá immár barokk stílusban. A Porta Garibaldi kapu vagy az Ursino kastély díszítésében is megbújik a hamvaiból újjáéledő főnix, mint a természet erőivel dacoló emberek jelképe. Kis hazánkban is elterjedt az Etna fenségének híre. Janus Pannonius anyjának halálára írt versében említi az Etna kitörése elől menekülő fiúkat, akik szülőjüket mentik.

„Szent súlyként hordozta az édest két fia vállon,

  Etna gigásza mikor szórta-okádta tüzét.”

Ma az Etna egészen a fő kráterig megtekinthető, ahol lávát is láthatunk. A busz a Piazza Papa Giovanni XXIII-ról indul és a kabinos felvonó lábáig visz mindössze 6,60 EUR-ért oda-vissza.

Catania építészete és gasztronómiája is mutatja, mennyi nép megfordult itt az évszázadok során. A görögökön, rómaiakon keresztül a spanyol és mór hódítókig. Ételeik az olasz átlaghoz képest fűszeresebbek, az épületek pedig sokszor az észak-afrikai jegyeket is magukon hordozzák. A város épületei ma is szürke színűek, a szűk sikátorok és terek között itt-ott megbújik egy helyi festő vagy graffitiművész alkotása. A helyiek főként a turizmusból, halászatból és az Etna adta lehetőségekből élnek, szőlőt, citrusféléket és pisztáciát termesztenek.

Szent Ágota kultusza mélyen él a cataniai emberek szívében. A III. században élt szent mártírhalált halt hitéért, levágott melleiről egy süteményt is elneveztek, tiszteletére minden év február 5.-én búcsújárás és fesztivál van, melyen a város apraja-nagyja részt vesz. Szülőháza helyén kápolna van, a Piazza Duomón áll a Szent Ágota katedrális.

  • Cattedrale di Sant’Agatha
  • Cassata di Agatha

A katedrálishoz közel áll Giovanni Verga, olasz realista író háza, melyben ma múzeum működik az író személyes tárgyaival.

A város másik híres szülötte Vincenzo Bellini, akit az egyik legnagyobb operaszerzőnek tartanak Dél-Olaszországban. Tiszteletére operaházat és kertet is neveztek el róla Cataniában. A Norma című operája pedig egy tésztaételt is ihletett, mely paradicsomszószt, sült ricottát és padlizsánt tartalmaz, s amely a város valamennyi éttermében megkóstolható. A Teatro Massimo Belliniben hétvégente opera- és balettelőadásokat tartanak, melyekre a legolcsóbb jegy a magyar Operaház áraival vetekszik. A Villa Bellini kertben különleges növényeket tekinthet meg a látogató, érdekesség, hogy kis cserjékből minden nap kirakják az aznapi dátumot. A karneváli szezonban a sétálóutcákat vastagon fedi a konfetti.

Cataniát az teszi vonzóvá, hogy a turista központúság nem hat az emberek viselkedésére. Ugyanolyan természetességgel, önazonosan élik a mindennapjaikat, mintha nem látogatna minden évben több millió turista a városba. Nem akarnak nekik megfelelni, nem tisztogatják, újítják fel az épületeket feleslegesen, hiszen a Catania fölé magasodó vulkán mindig figyelmezteti a népet, hogy a természet az úr felettük. Aki igazi olasz hangulatra vágyik, annak elég elvegyülnie a halpiac forgatagában. A halászok, kereskedők nagy hangon hirdetik friss árujukat. A halpiacon kardhalat, rákokat és kagylót, a zöldségesnél articsókát, lila karfiolt vagy illatos Tarocco narancsot vehet az ember, melyek a termékeny vulkáni talaj ajándékai. A helyiek kedvelik a birkát és a lóhúst is, esténként a külvárosban előszeretettel sütögetnek az út mentén, miközben énekelnek és természetesen hangosan beszélnek, gesztikulálnak.

  • Piac
  • Kardhal

Szirakúza fehér házai

Szirakuszai néven Kr.e. VIII. században alapítottak először várost a görög telepesek, melyet egy közeli mocsárról neveztek el. A kereskedelmileg fontos város olyan irodalmi nagyságokat vonzott ide mint Szapphó vagy a bukolikus költészet atyja, Theokritosz. Az Alexandriába települt költő mindig vágyott vissza városába, így következő pásztorkölteményében is védi hazája szülötteit:

Mú! Hát ez ki? No nézd! Kire tartozik a fecsegésünk?

Szídd a cselédeidet! Szürakúszai nőkre ripakodsz!

Alexandriai nők az adónisz-ünnepen

 Cicero Szirakúzát a legnagyobb és legszebb görög városnak nevezte. A legnagyobb görög színház is a városban áll, amely ma is a kulturális élet része. Az óváros félszigete, Ortigia vakító fehér házai közt megbújik egy pálma, kaktusz, a kis tereken szökőkutak és hangulatos kávézók várják azokat akik elvesznének kicsit a történelemmel átitatott falak között. Az autók sok utcából ki vannak tiltva (és ezt be is tartják), így csendben élvezhetjük a rejtett szépségeket. A főtéren álló vakító fehér templom a szicíliai barokk egyik ékes példája, a Piazza del Duomo képe a szemfüles vizsgálónak a Maléna (Giuseppe Tornatore, 2000) című filmből már ismerős lehet.

Piazza di Duomo
Caseficio Borderi

Szirakúza sem hagy kulináris élmények nélkül. Olaszország egyik legjobb szendvicsezőjében, a Caseficio Borderiben megkóstolhatjuk a helyi alapanyagokból készülő brutális nagyságú paninit. A tulajról lerí, hogy imádja a munkáját, a szerencsések egy ajándék cannolot is kaphatnak tőle, mely Szicília népszerű süteménye, égetett tésztarúdba töltött friss ricottakrém megszórva két végén pisztáciával.

A szépség vonzásában

Taormina festői szépségű táját nehéz egy nap alatt befogadni. Kelet-Szicília legdrágább városa az 1700-as évektől az elit dorbézolásainak és üdülésének kedvelt helyszíne volt. Népszerűségét többek között Goethének köszönhette, aki Utazás Itáliában című könyvében lelkendezve ír az olasz városkáról. Taormina bekerült az európai elit Grand Tourjába, így a felnövő ifjak előszeretettel látogattak ide megcsodálni az Isola Bellát és a történelmi óvárost. Lady Florence Trevelyan az angol udvarból jött 1884-ben Taorminába, ahol a polgármester felesége lett. Megvásárolta az Isola Bellát, majd megalapította a Villa Comunalet a város központjában, ahová egzotikus növényeket telepített.

  • Villa Comunale di Taormina
  • Teatro Graeco

Itt fogadta külföldi vendégeit, többek között D.W. Lawrencet, aki itt írta a Lady Chatterley szeretőjét, vagy Nietzschét, akinek az Imigyen szól Zarathustra című műve született Taorminában. Csontváry Kosztka Tivadar világhírnevet szerzett A taorminai görög színház romjai című festményével, melynek elkészítéséhez évekig figyelte a nap útját, változását.

„Athénból Taorminába siettem, ahol reám várt egy olyan naplemente, amellyel tisztában voltam, hogy az lesz a világnak a legszínesebb napút-festménye. Itt sem kellett gondolkoznom sokáig a kivitelre nézve, mindennel tisztában voltam”

Csontváry naplójából

A görög színház ma is megtekinthető, diákkedvezménnyel 5 EUR-ért bejárhatjuk. A városban állt a neumachia, mely a tengeri csaták eljátszására alkalmas épület volt. Ma ennek már csak maradványait láthatjuk egy szűk utcában, ahol pár boltív jelzi a fenséges szórakozás nyomait.

Mór fejek

Szicíliában szinte minden helyen láthatók férfi és női fejeket ábrázoló kaspók. A történet szerint egy Messinában vagy Palermoban élő lány, aki szerette növényeit ápolni, kint sétálgatott a kertjében, amikor egy arra járó mór férfi megpillantotta és halálosan beleszeretett. A lány viszonozta érzelmeit, ám amikor megtudta, hogy a férfi hamarosan hazatér Afrikába feleségéhez és gyermekeihez, éktelen haragra gerjedt és egy éjszaka levágta a férfi fejét. A fejbe bazsalikomot ültetett és könnyeivel öntözte. A helyiek azóta készítenek ilyen edényeket. A történetet már Boccaccio megörökítette a Dekameronban pár változtatással, melyben a férfi nem feleségéhez megy, hanem a lány testvérei csábítják a városon kívülre, hogy megöljék a törvénytelen szerelmest.

Pár tipp az olcsó utazáshoz

A Wizzairnél ki lehet fogni olcsó járatokat Cataniába, melyek 3-4 naponta járnak. Érdemes Cataniában megszállni, mert jóval olcsóbb, mint a másik két város, illetve a közlekedés – ha kissé kaotikusan is – innét a legjobb. Busszal 10EUR alatt eljuthatunk bárhova, de a vonat sem rossz. A buszjegyeket mindig csak az irodában vagy a buszvezetőnél lehet megvenni és kártyás fizetéssel némely helyen akár 40 centtel is drágább lehet. Mindig legyünk ott időben a busznál. Az autóbérlés veszélyeiről íme egy kép…

Nem szívbajosak

Szállás tekintetében ne számítsunk a legjobb apartmanokra, sokszor kicsi és sötét lyukakat adnak ki olcsón, viszont pár éjszakára ez nem tűnik fel igazán az embernek. Érdemes tájékozódni előre a forgalmas és hangos utcákról, és inkább valamelyik mellékutcába foglalni. A város teljesen biztonságos éjszaka is, nem érdekük a helyieknek, hogy elriasszák a turistákat. A vasútállomás és buszállomás környéke talán nem a legjobb.  

Cataniában a halpiac környékén lehet olcsón enni, de van pár kifőzde is kissé messzebb a Via Etneától és a főtértől. Ha főzni támadna kedvünk, a piacokon érdemes hozzá bevásárolni. Ne feledjük, hogy délután 13:00 és 16:00 között általában semmi nincs nyitva vagy ha igen akkor az este 6-ra be is zár. A legtöbb étterem este nyit és éjfélkor vagy 1-kor zár.

A múzeumokba 25 év alatt kedvezményesen lehet belépni mindenhol, amit személyivel kell igazolni, körülbelül 3-7 EUR között vannak a jegyárak.

Személyes tapasztalból mondhatom, hogy aki egyszer eljut ide, azt örökre rabul ejti a mesés sziget minden szépségével, érdekességével és árnyoldalával együtt. Itt megérzed a dolce vitát.

Források:

  • https://utazom.com/cikk/taormina-es-giardini-naxos
  • https://zsimilia.com/testa-di-moro/
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/Siracusa
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/Catania
  • képek: Szakács Bence, Magyaros Réka