Az ELTE Bölcsészettudományi Karnak otthont adó Trefort-kerti Campus közvetlen szomszédságában található Astoria a város egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja. Mivel az Astoria nem klasszikus tér, ezért gyakran zsúfolt, ami miatt kevesek kedvence – pedig a környező épületek és az áthaladó sugárút és körút miatt különleges, kiemelt pontja a város szövetének. Cikksorozatunk most következő írásában az Astoria történetének járunk utána.
A belváros egyik legfrekventáltabb csomópontjáról a négy égtáj felé lehet utazni. Innen indulnak a Rákóczi út buszai, a Kiskörút villamosai, de a föld alatt is lehet közlekedni, hiszen az M2-es metró is erre jár. Ez a központi hely már a 18. századtól kezdve számon volt tartva, ekkoriban azonban még a pesti városfalon kívül esett. A helyén akkoriban a Hatvani kapu állt, amely keleti irányból biztosította a bejárást a városba. Amikor a város növekedésének teret adva lebontották a védelmet szolgáló falat, az Astoria fontos szerephez jutott, immár mint közlekedési csomópont.
A 19. században, illetve a Monarchia idején a főváros infrastruktúrája gyors fejlődésnek indult. Ezekben az években épültek meg a legfontosabb középületek, a legtöbb fővárosi Duna-híd, de az ELTE Múzeum körúti kampusza is ezekben az években készült el. A századforduló idejére Budapest európai szinten is fontos városnak számított, kereskedelmi, pénzügyi és közigazgatási szempontból egyaránt. Bár a Monarchia tényleges fővárosa Bécs maradt, Budapest fejlődése hasonlóan gyors ütemben zajlott.
A frissen felavatott Kerepesi – mai nevén Rákóczi – úton sínpár futott. Az itt járó lóvasúttal, majd később az elektromos árammal üzemelő villamosokkal a Keleti pályaudvartól egészen a Ferenciek teréig lehetett eljutni. A mai Múzeum körúton ekkor szintén elindultak az első, tömegközlekedést lehetővé tevő járatok, amelyekkel Budapest közlekedése európai viszonylatban is élen járt.
A város sugárutas rendszerének kialakításakor fontos szempont volt, hogy Budapest szövetében legyenek állandó viszonyítási pontok, amelyek az itt lakók tájékozódását éppen úgy segíthetik, mint az átutazókét. Az Astoria csomópontja éppen ilyen lett, amelynek központi elhelyezkedését kihasználva több bérházat és reprezentatív szállodát építettek ide. Az utcaképet akkor a széles, fákkal szegélyezett kocsiút és az impozáns Astoria Szálló – a tér névadó épülete – uralta, amely 1914-ben nyílt meg. A kereszteződés többi sarkán is városképi jelentőségű épületek álltak, amelyek a korszellemnek megfelelően historizáló stílusban készültek el.
Néhány év múlva, a két világháború között az Astoria már éppen olyan nyüzsgő tér, mint napjainkban. Ekkorra épülnek ki a villamosok megállói – a mai Rákóczi úton éppen úgy, mint a Kiskörúton –, és feltűnnek az első személyautók is. A villamosokat már nem állati erővel vontatták, amely lehetővé tette a több, nemritkán négy vagy öt kocsi egymáshoz kapcsolását is. A megnövekedő utasigények miatt erre egyre nagyobb szükség volt, hiszen ekkor, az utasok száma 1930-as években érte el a másfél millió főt. Budapestnek az ország gazdasági központjává válása, a gyors iparosítás, az agrárválság, a közlekedési technika rohamos fejlődése és az előnyös közlekedési helyzete együttesen azt eredményezték, hogy a 20. század elejétől Budapest lakossága még tovább emelkedett.
A város gyors fejlődésére még a Monarchia felbomlása sem volt végzetes hatással. Igaz, hogy a két világháború közötti békeidőben a reprezentatív beruházások száma csökkent, de a belvárosban még ekkor is voltak fejlesztések. A Károly körút és a Rákóczi út Blaha felé eső sarkán épült meg az 1930-as évek végén a Georgia bérház, amely ma is látható. Napjainkra már belesimult a környező épületek közé, de építésekor – amikor a város egyik első, modernista ,,kocka” épülete volt – még igencsak kilógott a gazdagon díszített homlokzatok tömegéből. Az impozáns saroképület a második világháború bombázásait is túlélte, annak ellenére, hogy több bombatalálatot kapott. A légi támadások idején az Astoria csomópontjának több épületét is találat érte, ám a tér struktúráját ez nem rendezte át, a meghatározó épületeket a harcok után vissza tudták állítani szinte eredeti állapotukba.
Az Astoria a körülményekhez képest viszonylag épségben átvészelte a második világháború éveit, amikor számos budapesti épület megsérült, és az összes városi Duna-híd használhatatlanná vált. A csomópontot övező szállodák és bérházak megmenekültek, éppen úgy, mint a közelben álló ELTE kampusz épületei, így a hely továbbra is központi szereplője maradt a városi életnek.
Pár évvel később, amikor a rekonstrukciós munkálatok már befejeződtek, kitört az 1956-os forradalom. Amikor a Kossuth téri sortűz híre elterjedt, a következő nap délelőttje folyamán fegyvertelen tüntetők tömege gyűlt össze Budapest több pontján: a Deák téren, a Bartók Béla úton, az Amerikai úton, és az Astoria Szállónál. Itt a várost ellenőrző szovjet harckocsik legénysége nyíltan a tüntetők mellé állt, majd több szovjet harckocsi a tömeggel együtt a Kossuth térre vonult.
A forradalom időszakát az Astoria több más budapesti köztérrel ellentétben épségben megúszta, a forradalom évei után a legtöbb kárt gyorsan helyreállították. A csomópont fejlesztésének következő nagy szakaszát az M2-es metró kiépítése jelentette. Ennek az eredeti tervek szerint 1954–55-re kellett volna elkészülnie, de az 1950-ben nagy erőkkel megindított építkezést más nagy beruházásokkal együtt le kellett állítani. Végül az első szakaszt a Fehér út és a Deák tér között 1970-ben fejezték be. Az M2-es metróvonal befejezésével, amely az Astoriát kelet-nyugat viszonylatban is könnyebben elérhetővé tette, a tér csomópont jellege tovább erősödött.
A modernizáció hulláma más módon is elérte a teret. Az épületekre neonreklámok kerültek, a csomópont forgalmát átszervezték, aluljárót építettek, végül a Rákóczi út villamosvonalát is felszámolták. A Rákóczi úton ekkor még megmaradtak azok a kisebb üzletek, amelyek a bérházak földszintjén működtek. Ebben az időszakban az Astoria környéke – hasonlóan a Váci utcához – a bevásárlások színtere is volt. Később, amikor a 2000-es években megnyitottak az első bevásárlóközpontok, a környékbeli boltok közül több tönkrement. Az Astoria így ismét az lett, ami már százötven éve is volt: közlekedési csomópont.
Szabó Benedek
Leave a Reply