Faludy… Ki nem ismerné az ironikus, szarkasztikus, de mégis óriási szívvel és tehetséggel megáldott Faludyt? Azt, aki szintén megszenvedte annyi sorstársával együtt a rettenetes XX. század viharait. Ezek a versek a blues zene, kocsmai verekedés és a kávéházak intelligens párbeszédének zűrös egyvelege. Igazság és tanulság bújik meg az irónia és a humor mögött, amelyet oly dinamikusan alkalmaz. 

Faludy György Leimdörfer György Bernát József néven született Budapesten, 1910. szeptember 22-én, zsidó, polgári családba. A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, majd tanult Bécsben, Párizsban, Grazban és Berlinben is. 1933 és ‘34 között katonai szolgálatot teljesített, ahol zászlósi rendfokozatot ért el. Faludy először 1933-ban jelent meg Faludy-Villon átköltésekkel, melyet 1937-ben könyvformátumban is kiadtak. Ez a remek alkotás sokáig, de talán a mai napig meghatározza Faludy ismertségét. 1938-ban elhagyta Magyarországot a növekvő fenyegetettség miatt, illetve nem kívánt a németek oldalán hadba állni. 1946-ban visszatért ugyan Magyarországra, de a kommunista diktatúra kezdettől fogva ellenségesen bánt vele, így 1949-50 tájékán koholt vádakkal letartóztatták, majd a recski munkatáborba szállították. Itt elmondása szerint fejben írta verseit, amelyeket később ki is adott. Szabadulása után emigrált, majd Londonban telepedett le, ahol az Irodalmi Újság szerkesztője volt, majd Firenzében és Máltán élt, ahonnan Torontóba ment. Itthon tiltott költő lett, kiszedték minden állományból, ahol neve addigiakban szerepelt. Kint megismerkedett a kor nagy költőivel, irányzataival, amelyeket átültetett és alkalmazott költészetében, s melyek hatással is voltak rá. 1988-ban azonban hazatért, s végre minden atrocitás nélkül tudta megjelentetni addig meg nem jelent verseit, illetve 1994-ben megkapta a Kossuth-díjat is. Alapítótagja volt a Digitális Irodalmi Akadémiának. Torontóban a tiszteletére az otthona melletti parkot George Faludy Place-re keresztelték, azonban az idős költő már nem érhette meg a hivatalos avatást, ugyanis 2006. szeptember 1-jén érte a halál budapesti otthonában. 

Költészete kezdettől fogva egyedinek számított, hangvételeit nem igazán válogatta meg. Gyakran előkerült bújtatottan, vagy nyíltan a szexualitás ábrázoása, a gúnyolódás, az erős kritika és a szarkasztikus humor. Ilyen verse például a Hobo által is megzenésített Német zsoldosdal, ahol a nyilasokat figurázta ki. Ezt, hogy megjelenhessen a Német zsoldosdal a XVI. századból címmel jelentette meg. Faludy irodalmunk egyedülálló, utánozhatatlan alakja. Aki az élet akadályait oly könnyen vette, mint egy rossz viccet, aki tétlenséget sohasem ismert, akinek örökségét méltatlanul kihagyja és elfelejti a magyar irodalmi kánon. Költészetével segít rávilágítani a dolgok valódi nyitjára, igazságért kiált, az elesettek védelmébe áll, és ha belenézünk ebbe a görbe tükörbe, megláthatjuk magunkat is és hibáinkat. Aki egy kis öniróniát vagy számotvetni kíván tenni magával, annak egyenesen kötelező! Ne feledkezzünk meg az egyik legkiválóbb XX. századi költőnkről!  

Boldog születésnapot, Faludy mester!

Írta: Héger Ádám

Lektorálta: Zalka Virág