A tolla nyáron is fehér,

A tyúkok éke ő.

Parányi teste mit sem ér,

Akár a zord eső.

De mégis oly mulattató,

Ha fel s alá repül!

De mondd, mi lesz, ha hull a hó,

S ha ez helyén nem ül?

Rohan, szalad, de mint futó!

Olimpiát akarsz?

Futott, de nem továbbjutó –

Nem érte őt kudarc.

Nem érte! Büszke erre már:

Olimpiát futott.

Ha volna erre más madár,

Akárcsak ő: bukott.

Rikácsol ő, de halk szavát

A hangya hallja csak.

Kegyét kakasnak adta át,

Ki félve szembecsap.

Kakast akart, ki színre szép,

Erős, de halk szavú.

Ezért de szép a kerti kép,

Fehér kopasz nyakú!

Írta: Bokros Márk