Category Tanulmányi Osztály

Az alakoskodás anatómiája

A drag show műfajának színházi és performatív aspektusai A jelenkor egy újkeletű, egyes aspektusait tekintve azonban régmúltra visszatekintő előadóművészeti műfaja a drag show, melyben a fellépők ellenkező neműnek adják ki magukat. A műfaj növekő népszerűsége ellenére a hazai szakirodalom elvétve… Continue Reading →

A poszt-posztmodern irodalom kérdései

A kortárs amerikai próza kevéssé kerül középpontba a magyar irodalomtudományokban. Ugyan a Raymond Carver féle minimálprózával és az ehhez kapcsolódó 1970-es, ’80-as prózairodalmi generációval több könyv és tanulmánykötet foglalkozik, de az ezt követő, ’90-es években jelentkező generáció, mint például Jonathan… Continue Reading →

Katolikus szleng?

Vallásos emberek is beszélnek szlenget? Ez nem ellenkezik az elveikkel? A szleng nem a trágár, igénytelen beszéd?

Mosolyogj!

A Valami követ és A kör szerelemgyereke Parker Finn első nagyjátékfilmje már expozíciójában próbára teszi nézőjét: főhősünk, a pszichiáterként dolgozó Dr. Rose Cotter két felkavaró haláleset szemtanúja lesz pár perc leforgása alatt. Az első, édesanyjához kötődő flashback a pszichológai alapokat… Continue Reading →

A szöveg nem-kész voltában kész, vagy kész voltában nem-kész? – Gondolatok az írói műhelyek működéséről

Fiatal irodalmárként, látva a jelenlegi oktatási helyzetet, illetve a kortárs irodalom széttartó, helyenként kirekesztő tendenciáit (bár talán ez mindig is így volt), úgy gondolom a legfontosabb, hogy minél több új embert tudjunk integrálni ebbe a közegbe. Két éve, hogy elindítottuk… Continue Reading →

Kihallgatott magánbeszéd – A politikai költészet temporalitása az Örökhétfő című kötetben

„A megjelenésekor épp politikai, közéleti okú dühe miatt – még a korlátozott nyilvánosság körülményei ellenére is – roppant népszerű Örökhétfő verseinek utalásrendszere 1989 után lényegében érvényét vesztette, történelemkönyvek lapjaira szorult, mára megkopott. Ezek a versek ma nem úgy lépnek dialógusba… Continue Reading →

Természetes kiválasztódás

Ökoköltészet, biopoétika, antropocén irodalom „Az utóbbi évek nemzetközi és magyar művészeti és elméleti trendjeiben fontos hívószó lett a biopoétika. Nem csupán, mert egy új költészettörténeti (és irodalom-, valamint művészetelméleti, kultúrtudományos) kérdésfeltevés hangsúlyosan előtérbe állította a βῐ́ος (bíos) és a Ζωή… Continue Reading →

Ezek a mai fiatalok…

Ebben a rövid médiakutatásban arra vagyok kíváncsi, hogy a televízió, azon belül a híradók, hogyan reprezentálják, milyen narratívákat, állandó jelzőket, jellemző cselekvéseket kapcsolnak azokhoz a hírekhez, amikben fiatalok jelennek meg. A négy legnézettebb híradót vettem ehhez alapul: Híradó (M1), Tények… Continue Reading →

A rák mint metafora az Expedíció (Annihilation) c. filmben

Imre Lukács esszéje

Önirónia és önstilizáció Krúbi rapszövegeiben

1. Bevezetés Dolgozatom célja, hogy rámutasson az önirónia és az önstilizáció megvalósulásaira és kontextusfüggő értelmezési lehetőségeire Krúbi: Pestiest és Kutya című rapszövegeiben. Mivel a rap zenei formájában különül el a többi műfajtól, nem beszélhetünk olyan szövegszintű eltérésekről, amik csak ennek… Continue Reading →

© 2023 Pesti Bölcsész Újság — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑