Category Tanulmányi Osztály
A drag show műfajának színházi és performatív aspektusai A jelenkor egy újkeletű, egyes aspektusait tekintve azonban régmúltra visszatekintő előadóművészeti műfaja a drag show, melyben a fellépők ellenkező neműnek adják ki magukat. A műfaj növekő népszerűsége ellenére a hazai szakirodalom elvétve… Continue Reading →
A kortárs amerikai próza kevéssé kerül középpontba a magyar irodalomtudományokban. Ugyan a Raymond Carver féle minimálprózával és az ehhez kapcsolódó 1970-es, ’80-as prózairodalmi generációval több könyv és tanulmánykötet foglalkozik, de az ezt követő, ’90-es években jelentkező generáció, mint például Jonathan… Continue Reading →
Vallásos emberek is beszélnek szlenget? Ez nem ellenkezik az elveikkel? A szleng nem a trágár, igénytelen beszéd?
A Valami követ és A kör szerelemgyereke Parker Finn első nagyjátékfilmje már expozíciójában próbára teszi nézőjét: főhősünk, a pszichiáterként dolgozó Dr. Rose Cotter két felkavaró haláleset szemtanúja lesz pár perc leforgása alatt. Az első, édesanyjához kötődő flashback a pszichológai alapokat… Continue Reading →
Fiatal irodalmárként, látva a jelenlegi oktatási helyzetet, illetve a kortárs irodalom széttartó, helyenként kirekesztő tendenciáit (bár talán ez mindig is így volt), úgy gondolom a legfontosabb, hogy minél több új embert tudjunk integrálni ebbe a közegbe. Két éve, hogy elindítottuk… Continue Reading →
„A megjelenésekor épp politikai, közéleti okú dühe miatt – még a korlátozott nyilvánosság körülményei ellenére is – roppant népszerű Örökhétfő verseinek utalásrendszere 1989 után lényegében érvényét vesztette, történelemkönyvek lapjaira szorult, mára megkopott. Ezek a versek ma nem úgy lépnek dialógusba… Continue Reading →
Ökoköltészet, biopoétika, antropocén irodalom „Az utóbbi évek nemzetközi és magyar művészeti és elméleti trendjeiben fontos hívószó lett a biopoétika. Nem csupán, mert egy új költészettörténeti (és irodalom-, valamint művészetelméleti, kultúrtudományos) kérdésfeltevés hangsúlyosan előtérbe állította a βῐ́ος (bíos) és a Ζωή… Continue Reading →
Ebben a rövid médiakutatásban arra vagyok kíváncsi, hogy a televízió, azon belül a híradók, hogyan reprezentálják, milyen narratívákat, állandó jelzőket, jellemző cselekvéseket kapcsolnak azokhoz a hírekhez, amikben fiatalok jelennek meg. A négy legnézettebb híradót vettem ehhez alapul: Híradó (M1), Tények… Continue Reading →
1. Bevezetés Dolgozatom célja, hogy rámutasson az önirónia és az önstilizáció megvalósulásaira és kontextusfüggő értelmezési lehetőségeire Krúbi: Pestiest és Kutya című rapszövegeiben. Mivel a rap zenei formájában különül el a többi műfajtól, nem beszélhetünk olyan szövegszintű eltérésekről, amik csak ennek… Continue Reading →