Tag kritika
„Mindenki gyanús, aki él, és az is aki halott”
Sticky postMa este gyilkolunk filmkritika Manapság egyre kevesebb olyan emberrel találkozom, aki ismeri Bodrogi Gyula, Pogány Judit, Jordán Tamás vagy Bánsági Ildikó nevét. Hazánk elismert színészeiről van szó, akik filmjeikkel maradandóan gazdagították Magyarország művészeti fejlődését. Kern András számomra Woody Allen szinkronizálásával… Continue Reading →
Kettészakadt történelemkönyv – Kritika
Sticky postOtthoni pakolás közben került kezembe Börcsök Mária 2012-ben kiadott Kettészakadt Magyarország c. könyve. Érdekesnek találtam a fülszöveget, amely azt sejteti, hogy a kötet leleplezi az itthoni történelemoktatásban oly sokszor megjelenő heroizálást és aranykorképzést, valamint a történelmi múlt és a jelenünk összekapcsolódását is hangsúlyozza. Általában is fontosnak tartom a történelmi ismeretterjesztést, gondoltam, átszaladok a mindössze 120 oldalas történelmi esszén, és legnagyobb meglepetésre, amit találtam, egyenesen felidegesített. Először arra gondoltam, hogy biztos csak történelem szakon verték belém, hogy a történelmi ismeretterjesztés mindig is leegyszerűsítő, és ezért nehezen tudom befogadni a szöveget, de szerintem nem erről van szó.
Reisz Gábor új filmje nem finomkodik. Kendőzetlenül mutatja be a mai magyar valóságot, a politika megosztottságát, a konzervatív és a liberális oldal soha véget nem érő vitáját, mindennek közepén pedig a tanácstalan fiatalságot, akik mit sem értenek az egészből. Csak egyet akarnak: hagyják őket békén.
2022 igencsak termékenynek mutatkozott a jó filmek tekintetében. A hollywoodi blockbusterek áradatán túl az underground és/vagy alternatív filmes közeg számos igazán izgalmas címet prezentált a közönség számára a tavalyi évben. Ezekből merítve állt össze ez a szubjektív 10-es lista, mely… Continue Reading →
Minden jogos vagy jogtalan előfeltételezés ellenére büszkén gondolok a bölcsészdiplomámra, amikor A Király sorozat kapcsán őszintén fogalmazódnak meg bennem olyan kérdések mint: hogyan lehet nosztalgikus érzést kelteni/érezni egy át nem élt korszak iránt? hogyan formálódhat a trash-tartalom és a bulváranyag… Continue Reading →
Magyary Ágnes 2016-ban kiadott regénye, a Rövidzárlat az alvilágban a napok óta izgatta a fantáziámat a hátulján lévő ajánló miatt.
Clarice Lispector, A csillag órája, ford. Bense Mónika, Magvető (Budapest: 2019). Bár talán kicsit túl későn érkezem az ásatás helyszínére, és már csak pár félig kiásatlan vázadarab és valaha-volt padlótöredék marad megvizsgálatlanul, a fontos relikviák már múzeumban vagy a múzeum… Continue Reading →
A legnagyobb problémát egy kritika esetében nem feltétlen maga a könyv, és annak megvalósulása jelenti, hanem – ahogy jelen esetben is – a könyv meghatározhatatlan célja. Nem feltétlen arról beszélek, hogy valamit „mond” a könyv, hanem hogy adott szöveget bármelyik… Continue Reading →
Kiss Dávid, Medvék bolygója, Napkút Turizmusköltészet. Ez a sajátos szóösszetétel jutott az eszembe, mikor az olvasást befejezve, leraktam Kiss Dávid első verseskötetét, a Napkút Kiadónál megjelent Medvék bolygóját. Ez azonban magyarázatra szorul, hiszen a kifejezés azt is sejtethetné, hogy a… Continue Reading →
A kastély színdarabról (Víg Színház, rendező: Bodó Viktor) Kafka a Kastélyban, Kafka a Vígben. Kafka magában. Miután a kafkai és a „kafkaesque” már a mindennapi szóhasználatunk része, nehéz azt mondani, hogy Kafkát nem ismerjük mind. Hasonlóan olvashatjuk a Víg Színház… Continue Reading →