Tag PBÚ
Megmentheti a bolygót a fenntartható építészet?
Sticky postEgyre inkább elterjedt nézet, hogy a kortárs építészet napjainkban már szem előtt tartja a fenntarthatóság szempontjait. Hazánkban számos követendő példát láthatunk olyan építészeti projektekre, amelyek elsődleges szempontként kezelik a kibocsátáscsökkentés és a környezetvédelem kérdéseit. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy milyen értelmezési, illetve megoldási megközelítéseket kínál az építészet a fenntarthatóság területén. Az épített környezet elsősorban a városok, illetve fővárosunk fenntarthatósági mutatóit határozzák meg, így fontos kérdés, hogy az építészet mit tehet a klímaváltozás ellen.
Útikalauz Mordorba
Sticky post
2013-ban jelent meg Lengyelországban Ziemowit Szczerek Jön Mordor és felfal minket, avagy a szlávok titkos története című gonzógyűjteménye. A magyar olvasóközönség 2016 óta anyanyelvén is olvashatja az alkotást. „Szczerek hősei lengyel hátizsákos turisták, akik »hardkort« és kalandot keresve utaznak Keletre” – ad rövid felvilágosítást a kötet hátlapja. Azok számára, akik szívesen olvasnak útileírásokat, utazóregényeket, vagy csak könnyedén elmerülnek egy általuk ismeretlen régió történetében, már talán ennyi elegendő, hogy kezükbe vegyék a könyvet, de szerencsére bőven van még mit mesélni a válogatósabb olvasónak.
Őszintén hiszem, hogy életünk legtöbb formalitását azért tartjuk fent, hogy kapaszkodót találjunk. A káoszban egy megcsinált rendet, még akkor is, ha tulajdonképpen fogalmunk sincs, mit jelent az: rend. Az okos ember igyekszik nem gondolkodni fogalmakon, mert tudja, most szükség van… Continue Reading →
Az elmúlt években egyre több hírt lehetett hallani különféle klímavédelmi csoportokról, amelyek radikális akciókat hajtanak végre szerte a világban. Egyes aktivisták olyan akciókkal szerették volna a közvélemény figyelmét a klímavédelem kérdésére irányítani, mint múzeumi festmények megrongálása, vagy nagyforgalmú utak vagy… Continue Reading →
Vannak olyan esetek, amikor a műalkotás megfeledkezik művészet lenni az aktualitás és a társadalmi felelősségvállalás oltáránál áldozva – ilyen a Remény Panzió is. Ezek az esetek úgy hatnak bántóan, hogy nem az inspiráló feldúltság élményét hagyják maguk után a befogadóban, hanem letargiával vegyes rezignáltságot. Jelen darab – már csak témájából fakadóan is – sokkal jobban járt volna, ha az előbbi stratégia mellett teszi le a voksát, így viszont a remény halt meg először.
Mariana Enriquez a kortárs dél-amerikai spanyol irodalom kiemelkedő alakja, aki mára világszinten ismertté vált, hiszen Kazuo Ishiguro is úgy írt róla, hogy a „legizgalmasabb felfedezés, amit az utóbbi időben az irodalomban talált”. A nemzetközi irodalompolitika működése szerint váratott magára az írónő fordítása, de 2021-ben megkapta a Booker-díjat, ami meghozta a fordítások megindulásához szükséges figyelmet. Így hála Pávai Patak Márta fordításának és az OpenBooks kiadásának, az Ágyban dohányozni veszélyes – az írónő első kötete – magyarul is olvashatóvá vált. A további két kötet, egy regény (Nuestra parte de la noche) és egy novelláskötet (Las cosas que perdimos en el fuego) fordítás alatt áll, és utóbbi idén decemberben jelenik meg – szintén az OpenBooks gondozásában – A tűz martaléka címmel. Látható, hogy az írónő fogadtatása több mint jó, és a nemzetközi irodalom bizalommal fordítja köteteit. Úgy gondolom, ez a bizalom nem megalapozatlan, hiszen a pár éve megjelent Bolano-kötetek is újraélesztették a hazai latin-amerikai hagyományt, ami ne feledjük, hogy már a szocializmusban is javában működött; de ha szóba kerül, hogy gótikus horrorirodalomról van szó, akkor talán még érdekesebbé válik a kötet.
Az Audiovizuális Örökség Világnapját az UNESCO és az Audiovizuális Archívumok
Egyesületének Koordinációs Tanácsa kezdeményezésére hívták életre 2007-ben. A
világnapot éppen egy hónapja, október 27-án tartották azzal a céllal, hogy felhívják a
figyelmet az audiovizuális örökség megőrzésének fontosságára, ápolására és
felhasználási lehetőségeire.
Van valami igencsak beszédes abban, ahogyan nem merünk beszélni szexuális életünkről. Mintha a ki nem mondott szavak többet közölnének ilyenkor, mint bármely más alkalommal. Bár túl vagyunk Sigmund Freud és Alfred Kinsey munkásságán, a szexuális forradalmon, egyes nézetek szerint pedig az „új szexuális forradalom” korszakát éljük, a szexualitás még mindig a legnagyobb tabuk egyike. Éppen ezért nevezhetőek dicséretesnek azok a kísérletek, amelyek foglalkozásuk tárgyává teszik ezt a kérdéskört, valamint vállalják a bigott és demagóg értelmezők esetleges negatív megjegyzéseit.
Reisz Gábor új filmje nem finomkodik. Kendőzetlenül mutatja be a mai magyar valóságot, a politika megosztottságát, a konzervatív és a liberális oldal soha véget nem érő vitáját, mindennek közepén pedig a tanácstalan fiatalságot, akik mit sem értenek az egészből. Csak egyet akarnak: hagyják őket békén.
K. Varga Bence Repedések könyve című könyve 2022 végén jelent meg a FISZ és az Apokrif Könyvek közös kiadásában, a kiadók pályázatának nyerteseként. Idén egy másik kitüntetésben is részesült: először felkerült a Margó-díj shortlistjére, amin második helyezését ért el. A mind témájában, mind nyelvezetében merész és aktuális novelláskötet okkal került a legjobbnak ítélt kiadványok közé.