70 éve forgatták a Körhintát

Február másodikán volt pontosan 69 éve, hogy vászonra került Fábri Zoltán Körhinta című filmje, amely miatt a magyar filmgyártás a nemzetközi filmművészet térképére került.

Nem volt ez olyan egyszerű

A Rákosi-korszak szigorú cenzúrája miatt az alkotók számára rendkívül nehéz volt új, eredeti ötletekkel előállni. Gyakran előfordult, hogy az ilyen próbálkozásokat azonnal betiltották, vagy teljesen átdolgozva propagandafilmekké alakították. Fábri Zoltánnak is volt elég félnivalója a cenzúrával kapcsolatban, egy interjúban így nyilatkozott: Van egy jegyzékem a könyveimről, amelyekből nem lehetett film. Hát, legalább hét megvalósulatlan tervem volt, és közülük legalább három-négyből biztos nagy film lehetett volna. A Körhintánál  viszont rámosolygott a szerencse. A film forgatókönyvének ellenőrzését Rákosi Mátyás a filmes szakértőkre bízta, így a mű átment a rostán annak ellenére, hogy nem dicsőítette a szocialista rendszert.

Érdekesség, hogy a filmet eredetileg nem Fábri Zoltán, hanem Máriássy Félix rendezte volna, akit a magyar filmtörténet az Egy pikoló világos és a Karambol című filmek rendezőjeként ismer, azonban számos előmunkálatot és tárgyalást követően átadta projektjét Fábrinak.

Csillagok tündöklése és hullása

A Körhintában kapta első szerepét Törőcsik Mari, aki akkor még egyetemi hallgatóként tevékenykedett. A színésznő kiemelkedő tehetsége máig vitathatatlan, mégis több anekdota szól arról, hogy 1955-ben a Színház-és Filmművészeti Egyetemen elsőéves hallgatójaként még nem tudott sírni. Ezért az olyan jeleneteknél, ahol erre szükség volt, ráijesztettek. Kiemelkedő alakítása alátámasztására maga François Truffaut, francia kritikus, szólalt fel miután a legjobb színésznőnek járó Arany Pálma díjat nem Törőcsik Mari kapta.  A színésznő egyébként húsz évvel később megkapta a jól megérdemelt díját, a Déryné, hol van? című filmért.

A film másik főszereplőjének, Soós Imrének, viszont tragikus halálához vezetett a színészet. 

Munkáscsaládból származott és bár szülei analfabéták voltak, ő mégis képes volt kitörni a szűk keretek közül. A hírneve miatt hirtelen rázúduló figyelmet azonban nem tudta helyén kezelni. Rövid, 27 évig tartó élete során 14 szerepet alakított a filmvásznon. Legismertebb alakítása Lúdas Matyi volt az 1950-ben készült első magyar színes filmben, amely örökre halhatatlanná tette. A Körhinta forgatása alatt Soós Imre már drogfüggőségben szenvedett, a film bemutatását követő évben pedig öngyilkos lett.

Egy japán tornatanár munkamorálja

Fábri Zoltán elhivatottságáról és rendezéseinek szigorú levezénylése körül máig legendák keringenek. Vasfegyelme és pontossága miatt a filmes körökben japán tornatanárnak nevezték. A Körhinta előkészületei során a jeleneteket szinte kockáról-kockára rajzolta fel, a forgatókönyvet pedig keményen betartotta. A varázslatos látványvilágért mégsem egyedül övé az érdem. Hegyi Barnabás operatőr a forgatás során olyan különleges kameratechnikákat alkalmazott, amelyek teljesen új irányt adtak a magyar filmgyártásnak. Számos jelenetnél a történet különböző szemszögekből, akár négy vagy öt perspektívából is megjelenik. A híres körhintán játszódó képsor forgatásánál Hegyi maga is felült a körhintára, hogy még jobban megmutassa a szereplők felszabadult örömét és szabadságérzetét. Az esküvőn játszódó táncjelenetben pedig hozzáragasztotta magát a színészekhez, hogy a végtelen forgás élményét a nézők is átélhessék.

Rómeó és Júlia egy kicsit másképp

A film Sarkadi Imre, Leányvásár című novellája alapján készült, de Fábri Zoltán jelentősen megváltoztatta  az eredeti történetet. A cselekményben a mély, drámai jeleneteket könnyeden megszakítja a humor, a feszültséget pedig a végletekig fokozzák a gyakori nézőpontváltások.

A történet Mari (Törőcsik Mari) és Máté (Soós Imre ) szerelmét meséli el. A bonyodalmat az  okozza, hogy miután Mari édesapja kilép a termelőszövetkezetből, a lányát egy olyan fiatalemberhez akarja feleségül adni, aki vele együtt önálló termelésbe kezdett. A Rómeó és Júlia történethez hasonlóan itt is a fiatalok értékrendje és életfelfogása ütközik a szülőkével és ez vezet a fő konfliktushoz.

A film fogadtatása, jelentősége

A Körhintát sokan  a magyar filmművészet újjászületéseként tartják számon. Állótapssal és ovációval fogadták a cannes-i filmfesztiválon. 1968-ban a Magyar Filmművészek Szövetsége beválasztotta a tizenkét legjobb magyar film közé, 2012-ben pedig felvették a Magyar Művészeti Akadémia által választott legjobb 53 magyar alkotás listájára is.

A Körhinta, az én szememben

Nekem azért tetszett ez a film, mert realisztikusan mutatja a be a magyar történelem egy darabját. Erre éppen azért a legalkalmasabb, mert nem teóriákon vagy visszaemlékezéseken alapszik, hanem magán a Rákosi-korszakon.

Fontosnak tartom, azt a nézőpontot, amit képvisel. Kritizálja az adott társadalmi rendszert, de csak a művészetből fakadó keretein belül. Megszűnik az erőszakos moralizálás. Egyszerre gyönyörködtető, elgondolkodtató, mégis kicsit megrázó a történetet kapunk.

Ráadásul a szerelemfelfogása is kortalan, hiszen tiltott/titkolt románcokkal máig szembesülünk.

Törőcsik Mari és Soós Imre játéka pedig a legszerethetőbben, gyermeki naivsággal varázsolja ezt a kapcsolatot a szemünk elé.

Források: NFI, Port.hu, FilmVilág folyóirat

Boldizsár Blanka