Nosztalgia

Jöjj el, jöjj el,  

Mérgezz meg fürgén,  

Egy sötét éjszakán, 

Többé úgy sem kel fel a nap, 

Többé nem ismeri fel a tükörben önmagát  

Gyere el, gyere el, 

S fojts meg elegánsan, szépen, hosszan 

Míg tündérkertek alatt testem kel, 

Fojts meg, mint borostyánt  

Egy irtószeres láz 

Légy arcomra: túlvilági máz 

Írta: Héger Ádám