„Találkozzunk a Blahán!” – aligha akad budapesti, aki ne mondta volna már ezt a mondatot. Naponta emberek ezrei haladnak át a téren, szállnak át a metróról a villamosra, vagy éppen innen indulnak tovább a Nagykörúton. De vajon hányszor gondolunk közben arra a nőre, akinek a nevét a tér több mint száz éve viseli?
2026. szeptember 17-én Blaha Lujza, a „nemzet csalogánya” állt az Ikonok Kávéháza első történelmi vacsoraestjének középpontjában a Nemzeti Hotel Budapestben. A rendezvénysorozat megálmodója és házigazdája Gulyás Adrienn történész, aki nő- és hadtörténettel foglalkozik. Az estek során olyan ikonikus nőalakokat hoz közelebb a közönséghez, akik életútjukkal, munkásságukkal vagy személyiségükkel saját korukon túl is maradandó nyomot hagytak.
Blaha Lujza esetében aligha lehetett volna találóbb helyszínt választani. Pályája a vidéki színpadokról vezetett a fővárosba: 1871-ben a pesti Nemzeti Színházhoz szerződött, majd 1875-ben az újonnan megnyílt Népszínház társulatának tagja lett. A népszínművekben, operettekben és más zenés színpadi műfajokban aratott sikerei a korszak egyik legismertebb magyar előadóművészévé tették. Népszerűségét jól mutatja, hogy 1920-ban – még életében – róla nevezték el az egykori Népszínház előtti teret.
Az Ikonok Kávéháza azonban nem hagyományos előadásként idézte fel a színésznő alakját. A történetekhez ezúttal ízek is társultak: a Nemzeti Hotel séfje Blaha Lujza életéhez és korához kapcsolódó tematikus vacsorát állított össze, amelyet a vendégek a program után választhattak.

A menün többek között a vesepecsenye Blaha Lujza módra szerepelt: bélszínszeletek vörösboros, tárkonyos és petrezselymes pecsenyemártással, libamájdarabokkal, olívabogyóval és szalmaburgonyával. A desszert is az est főszereplőjét idézte: a Blaha Lujza-torta diós linzertésztából, málnalekvárból és cukormázból készült.

Egy történelmi személyiség életéről olvasni egy dolog. Gulyás Adrienn alapos kutatásainak és előadásának köszönhetően azonban a múlt akár néhány órára is egészen közel kerülhet hozzánk. Ezúttal a helyszín atmoszférája, a korszakot idéző vacsora és a közös élmény is hozzájárult ahhoz, hogy Blaha Lujza története ne csupán életrajzi adatok soraként elevenedjen meg.
Éppen ebben rejlik az Ikonok Kávéházának különlegessége: a múlt nőalakjait nemcsak bemutatja, hanem egy-egy est főszereplőjeként hozza vissza a jelenbe. A történetek így nem távoli, lezárt életrajzok maradnak, hanem személyesebb és átélhetőbb élménnyé válnak.
A kávéház Blaha Lujzával még csak kinyitotta kapuit. Az őszi szezonban újabb ismert női életutak kerülnek reflektorfénybe: Polcz Alaine és Karády Katalin története után a sorozat nemzetközi vizekre evez, és Maria Callas, valamint Marilyn Monroe életével is megismerteti a közönséget.
Írta: Vizy-Bakos Rózsa
További írásaink:
- Szabad és nyitott – Tanévnyitó az Amnestyvel
- Interjú Bartus Dávid dékán úrral a campus felújításáról
- Találkozzunk a Blahán! – történelmi vacsoraest a „nemzet csalogánya” nyomában
- A bizonytalanságod fog megmenteni
- Az örök szépség ára: Madame Rachel, a viktoriánus kor leghíresebb szépségipari szélhámosa
Leave a Reply