teni azokkal a cikkekkel, amik a könyvírás mikéntjéről szólnak, és a lelkes, kezdő írókat praktikus tanácsokkal látják el a témában. Azonban az írás nem csak munka, hanem megélés is, és ezt a vonulatát már jóval kevesebb cikk mutatja be. Így hát most – mint másfél megírt kiadatlan könyvvel rendelkező írótanonc – kísérletet teszek, hogy e cikkben felfessem egy könyv megírásának élményeit a maguk esetlenségükben. Ajánlom azok figyelmébe, akik már elgondolkoztak az íráson (vagy már művelik is), és olyanoknak is, akiktől az alkotás világa távol áll, mégis valami rejtett érdeklődés lappang bennük, hogy vajon milyen lehet. Remélem – ha mást nem is – sikerül felkeltenie írásomnak az ihlet bujkáló fenevadát azokban, akikben az már régóta ott dörömböl szabadságáért áhítozva.
Szeretem, mikor összeérnek a mindennapi tapasztalatok az irodalmi élményekkel. Egyszerre kerül új megvilágításba az általam átélt szituáció, és persze a szöveg is tovább fejlődik, nyilván az is csak a fejemben. Külön élményt nyújt, ha egy régebbi, klasszikus szöveghez kapcsolódó olvasásélmény „ugrik be” egy átlagos pillanatban. Ilyenkor tényleg érzi az ember, hogy vannak „nagy művek”, amik pont azért lettek „nagyok”, mert valami olyan általánosan emberit tudtak megragadni, amely nem veszti relevanciáját az idő múlásával. Másrészről frissítő érzés, hogy az absztrakt gondolatok, irodalmi történetek és karakterek megállják a helyüket az „utcán” is.
A Libri Talent Kezdősor nevezetű tehetséggondozó program tavaly vette kezdetét és elég nagy sikerrel zárta első évadát. Így érkezik a folytatás: a pályázat kibővített kategóriákkal várja a jelentkezőket 2025. szeptember 28-ig! A Kezdősor programba idén is olyan írói ambíciókkal rendelkező fiatalok… Continue Reading →
Ha szembetalálnám magam a kérdéssel, hogy „Ha az élete múlna rajta – márpedig az múlik –, mit ajánlana egy olyan embernek, aki életében soha nem olvasott szépirodalmat, és nem érti, mi ez a nagy felhajtás? Ha meg kellene magyaráznia a felhajtást, melyik művel tenné?”, hát akkor előszöris irdatlan pánik uralkodna el rajtam – mert egy ilyen kérdésre válaszolni csakis szakmaiatlanul tudok, csakis így akarok. És persze eszembe jutnak a magyar irodalom általam páratlannak vélt alkotásai, melyek olvasása felér egy heroinlökettel, mégsem ezek közül választanék. Néhány évvel ezelőtt a gimnáziumi magyar fakultáción kötelező olvasmányként kaptuk Mihail Bulgakov A Mester és Margaritáját, és azt érzem, ez mentett meg engem attól, hogy kikerüljem az orosz irodalmat. Hiába nem akartam, azt kellett mondanom, gyere Mihail, játsszuk le.
2013-ban jelent meg Lengyelországban Ziemowit Szczerek Jön Mordor és felfal minket, avagy a szlávok titkos története című gonzógyűjteménye. A magyar olvasóközönség 2016 óta anyanyelvén is olvashatja az alkotást. „Szczerek hősei lengyel hátizsákos turisták, akik »hardkort« és kalandot keresve utaznak Keletre” – ad rövid felvilágosítást a kötet hátlapja. Azok számára, akik szívesen olvasnak útileírásokat, utazóregényeket, vagy csak könnyedén elmerülnek egy általuk ismeretlen régió történetében, már talán ennyi elegendő, hogy kezükbe vegyék a könyvet, de szerencsére bőven van még mit mesélni a válogatósabb olvasónak.
Milyen lenne egy forró polgárháború a mai Magyarországon? Hogyan nézne ki egy kettészakadt ország? És legfőképpen: hol jobb a csapolt Kőbányai, az Aurórában vagy a Gólyában? Többek között ezen égető kérdésekre keresi a választ a Neon-Budapest című szatirikus cyberpunk/neo-noir, amely a Neon Genesis… Continue Reading →
Annie Ernaux, Lánytörténet, Magvető 2020. A 2022-es Irodalmi Nobel-díj birtokosa a magyar olvasók számára szinte ismeretlen alkotó: 2020-ig egyetlen rövid kötete jelent meg itthon, amelyet ’97-es felbukkanása után egyetlen utánnyomás sem követett. Az Árulás és az Egy asszony című kisregényeket… Continue Reading →
A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár talán már évek óta az egyik legsikeresebb kulturális program a fővárosban, amit félévente szerveznek. Idén október 13 és 16 között került megrendezésre, az eddigi Városmajori helyszín pedig egy kicsit arrébb, a Millenárisra költözött, és… Continue Reading →
2020 elején a Hamvas Béla Hagyatékkezelő Nonprofit Kft. pályázatot hirdetett 50 évnél fiatalabb filmalkotóknak, 5 perces kísérleti filmetűd elkészítésére, „Új Közjáték” címmel. A filmetűdökben a magyar- és világirodalom, valamint az egyetemes filozófia jelentős gondolkodóitól származó írásokat kellett értelmezniük az alkotóknak… Continue Reading →
Tapasztó Orsi, Fancsikai Eszter és Bányainé Nagy Judit 2020 októberében robbantotta fel az Instagramot Nem akarok beleszólni néven futó profiljukkal. Online jelenlétük középpontjában az érzékenyítés áll, és ezt – véleményem szerint – kifejezetten jól csinálják. Bár a humor a fő… Continue Reading →
© 2026 Pesti Bölcsész Újság — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑