A viktoriánus társadalomban a női test és megjelenés egyszerre állt esztétikai elvárások, társadalmi ítélkezés és erkölcsi kontroll alatt. Miközben a kozmetikumok, hajfestékek és különféle szépségápolási szerek kereskedelme Londonban egyre jövedelmezőbb iparággá vált, használatukat továbbra is sokan gyanakvással figyelték. A mesterséges szépítkezést gyakran a színésznők és prostituáltak világával kapcsolták össze, és erkölcsi, valamint egészségügyi alapon is bírálták. Mindez azonban nem csökkentette a nőkre nehezedő nyomást: a korszakban egyre fontosabbá vált a fiatalos, ápolt és vonzó megjelenés megőrzése.
Kevesen fogjátok elhinni, amit most leírok. Miért is hinnétek, hiszen én is azt gondolnám, csupán kitaláció, lódítás, legenda. Pedig színről-színre igaz. Hogy megértsd a történetet, tudnod kell: minden szerdán a McDonaldsban ebédeltem. Egy plázában terült el a büfé, ott terpeszkedett… Continue Reading →
A félelmektől visszhangzó média, gazdag urak mondvacsinált vitái, mindennapi stresszes határidők és a végtelen meg nem emészthető tartalmatlan tartalom zúg folyamatosan a fejünkbe. De egy Dél-Baranyai zugban alternatívát ajánlanak nekünk: egy nyugodt, erdős helyet, ahol édes dallamok és egybehangzó sorok által vezetve merülhetünk bele egy elmélyültebb, emberibb kultúrába. Itt kiszabadulhatunk abból a társadalmi közegből, amit normálisnak voltunk kénytelenek titulálni. E mágikus zug neve pedig: Ördögkatlan.
Március 14-én az ELTE BTK Dalköltő szakirányú továbbképzése keretében szervezett előadássorozat vendége ezúttal Kiss Tibi, a Quimby együttes énekese volt. A remek hangulatú előadás-beszélgetés során Kiss Tibi beszélt arról, mit jelent számára az alkotás, a művészet, mesélt dalainak keletkezéstörténetéről, a Quimby múltjáról, jelenéről, saját képzőművészeti vénájáról és még millió érdekes témáról.
Nosztalgia Jöjj el, jöjj el, Mérgezz meg fürgén, Egy sötét éjszakán, Többé úgy sem kel fel a nap, Többé nem ismeri fel a tükörben önmagát Gyere el, gyere el, S fojts meg elegánsan, szépen, hosszan Míg tündérkertek alatt testem kel, Fojts meg, mint borostyánt Egy irtószeres… Continue Reading →
Nádasdy Ádámra emlékezünk. Íróink saját emlékeik megosztásával teszik tiszteletüket a hatalmas nyelvész és költő előtt.
A Több Mint Nőügy egyesület április 23-án szervezte meg a II. HANGADÓ Nőügyi Konferenciát az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kazinczy utcai épületében. A szervezők meghívták újságunkat is, én pedig nagyon szívesen mentem. Milyen szerencse, mert máskülönben lemaradtam volna egy fantasztikus közösségi élményről, amely nemcsak inspiratív, hanem szívmelengető is volt. De kezdjük az elején.
ológusi végzettséget szerzett. Doktori értekezését Valerius Flaccus és az epikus hagyomány címmel írta, habilitációját 2010-ben nyerte el. Kutatási területei közé tartozik a római irodalom története, valamint a latin irodalmi nyelv fejlődése az Augustus-kortól az ezüstkor időszakáig.
– filmajánló – Eredetileg nem úgy ültem le megnézni ezt a filmet, hogy cikket írok majd belőle. Azonban nagyjából öt perc után világossá vált számomra, hogy ebben az esetben nem elég, ha a barátaimat zaklatom a gondolataimmal. Ez nagyobb közönséget… Continue Reading →
A Budaörsi Latinovits Színházban február 28-án, a tél utolsó napján a Proton Színház társulata színpadra állította a Frankenstein-tervet. Én is ott voltam. Bár az kérdéses, hogy nézőként csupán, vagy mint a darab egyik szereplője vettem részt az előadáson – hisz elmosódott a határ a képzelet és a valóság között. Az ábrázolt jelenetek, jellemek, a saját felismeréseim egészen kiszakítottak az úgynevezett valóságból. Felbecsülhetetlen ajándéka ez az igazi színháznak – amilyen a Proton Színház is. Aki teheti, mindenképp nézze meg a társulat többi előadását is, én csak ajánlani tudom, mert a darabok által bizonyosan gazdagabbak leszünk, és talán jobban fogjuk érteni és értékelni nemcsak a környezetünket, de saját magunkat is.
Kovács András Bálinttal, az ELTE Filmtudomány Tanszékének oktatójával és egykori ELTE-s hallgatóval folytatott beszélgetésünkből megismerhetitek fiatalkori példaképeit, pályaválasztási dilemmáit, illetve, hogy mit gondol a mai magyar filmgyártásról és a streamingszolgáltatókról.
2025-ben új magyar Nobel-díjast köszönthettek a nagyok porondján. Nem is akármilyen Nobel-díjast! Ugyanis a 2025-ös Irodalmi Nobel nyertese nem más, mint a híres látnok, a víziók és társadalmi kritikák nagymestere: Krasznahorkai László.
Nem, nem olvastam Krasznahorkait, akinek írói munkásságát idén irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták. S mégis merek írni róla? Igen, mert szükséges, mert olvasnunk kell Krasznahorkait! Vagy legalábbis megpróbálni…
Az űr meghódítása máig az egyik legnagyobb sikere fajunknak egy kozmikus nézőpontból szemlélve. A végtelen elválasztó tér, mint az univerzum sötét szövete, az emberi elme segítségével legyőzhető, és ez az egyszerű hír futótűzként szaladt végig világunkon. A hír hatásainak lenyomatát a kultúránk máig őrzi és közvetíti számunkra, emellett folyamatos felfedezőmunkát is folytat abban, hogy vajon milyen új gondolatokat és képzelt világokat találni a megnyílt kozmosz végtelenjében. Ennek a kultúrának egy pillanatképét örökíti meg a Vármúzeumban helyet kapó Irány a galaxis! kiállítás, kis országunk fontos évtizedeire koncentrálva.
Álomképek a valóságról Elvonultak a felhők A pepitás boltozatról Gyér napsütés szaladgál pihéid közt A fák alatt piknik kosár könnyű jövővel töltve – Benne hasadt meg végül az egész világ Írta: Héger Ádám
A depresszió és isten áldása a nyárra Olyan halovány már eme emlék, Mintha már nem is önmagam lennék. Darabjaim még bőven megvannak, Csak már nincsenek egy darabban, széthulltak. Néha próbálom még felidézni a régi szép napokat, De olyankor sajnos a… Continue Reading →
© 2026 Pesti Bölcsész Újság — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑