Február másodikán volt pontosan 69 éve, hogy vászonra került Fábri Zoltán Körhinta című filmje, amely miatt a magyar filmgyártás a nemzetközi filmművészet térképére került.
Otthoni pakolás közben került kezembe Börcsök Mária 2012-ben kiadott Kettészakadt Magyarország c. könyve. Érdekesnek találtam a fülszöveget, amely azt sejteti, hogy a kötet leleplezi az itthoni történelemoktatásban oly sokszor megjelenő heroizálást és aranykorképzést, valamint a történelmi múlt és a jelenünk összekapcsolódását is hangsúlyozza. Általában is fontosnak tartom a történelmi ismeretterjesztést, gondoltam, átszaladok a mindössze 120 oldalas történelmi esszén, és legnagyobb meglepetésre, amit találtam, egyenesen felidegesített. Először arra gondoltam, hogy biztos csak történelem szakon verték belém, hogy a történelmi ismeretterjesztés mindig is leegyszerűsítő, és ezért nehezen tudom befogadni a szöveget, de szerintem nem erről van szó.
Radnóti Miklós élete és költészete az 1950-es évektől kezdve napjainkig fontos részei a középiskolai érettséginek. Különböző politikai rendszerek más-más elemeket domborítanak ki az életútból, de egy biztos, hogy Radnóti 1944-es meggyilkolásának története mindig eljut a tankönyvekig. Ács Dániel legújabb, történelmi-oknyomozói munkájában a költő halálát körülvevő torzításokat, illetve a Radnóti-kultusz kialakulását vizsgálta. Otthoni világképről, kollektív emlékezetről, valamint kultúra és hatalom viszonyáról kérdeztük a Nem tudhatod szerzőjét, a 444 újságíróját.
Az ELTE Bölcsészettudományi Karnak otthont adó Trefort-kerti Campus közvetlen szomszédságában található Astoria a város egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja. Mivel az Astoria nem klasszikus tér, ezért gyakran zsúfolt, ami miatt kevesek kedvence – pedig a környező épületek és az áthaladó sugárút és körút miatt különleges, kiemelt pontja a város szövetének. Cikksorozatunk most következő írásában az Astoria történetének járunk utána.
2013-ban jelent meg Lengyelországban Ziemowit Szczerek Jön Mordor és felfal minket, avagy a szlávok titkos története című gonzógyűjteménye. A magyar olvasóközönség 2016 óta anyanyelvén is olvashatja az alkotást. „Szczerek hősei lengyel hátizsákos turisták, akik »hardkort« és kalandot keresve utaznak Keletre” – ad rövid felvilágosítást a kötet hátlapja. Azok számára, akik szívesen olvasnak útileírásokat, utazóregényeket, vagy csak könnyedén elmerülnek egy általuk ismeretlen régió történetében, már talán ennyi elegendő, hogy kezükbe vegyék a könyvet, de szerencsére bőven van még mit mesélni a válogatósabb olvasónak.
A budapesti Füvészkert – vagy, ahogy sokan emlegetik: ELTE Füvészkert – hazánk legelső botanikus kertje. A tizenkilencedik században világkiállítási és múzeumépítési lázban égő Európában igazi kuriózumnak számító Füvészkert a világvárossá fejlődő Budapest egyik legkülönlegesebb látványossága lett. A kertet mégsem csak… Continue Reading →
Álmomban sem gondoltam volna, hogy alvás közben is dolgozhatok. Persze gondolhattam volna. Egy startup nemrég egy olyan fejlesztést jelentett be, amely alkalmas lehet arra, hogy elősegítse a tudatos álmodást. Ha valaki már elsajátította ezt a gyakorlatot, vagyis azt, hogy az… Continue Reading →
A belváros egyik legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontján – ahol több metró, villamos, busz és troli is jár – sokan naponta megfordulnak, így többek érzelmi térképén is jelen van. A Kálvin tér egyszerre találkozók helyszíne, a palotanegyed egyetemeire tartók állandó állomása és… Continue Reading →
Van valami igencsak beszédes abban, ahogyan nem merünk beszélni szexuális életünkről. Mintha a ki nem mondott szavak többet közölnének ilyenkor, mint bármely más alkalommal. Bár túl vagyunk Sigmund Freud és Alfred Kinsey munkásságán, a szexuális forradalmon, egyes nézetek szerint pedig az „új szexuális forradalom” korszakát éljük, a szexualitás még mindig a legnagyobb tabuk egyike. Éppen ezért nevezhetőek dicséretesnek azok a kísérletek, amelyek foglalkozásuk tárgyává teszik ezt a kérdéskört, valamint vállalják a bigott és demagóg értelmezők esetleges negatív megjegyzéseit.
K. Varga Bence Repedések könyve című könyve 2022 végén jelent meg a FISZ és az Apokrif Könyvek közös kiadásában, a kiadók pályázatának nyerteseként. Idén egy másik kitüntetésben is részesült: először felkerült a Margó-díj shortlistjére, amin második helyezését ért el. A mind témájában, mind nyelvezetében merész és aktuális novelláskötet okkal került a legjobbnak ítélt kiadványok közé.
© 2025 Pesti Bölcsész Újság — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑