Akár az óceánok helyzete, akár a globális felmelegedés miatti éghajlatváltozás kerül szóba, azt tapasztalhatjuk, hogy ezek igen szorosan összefüggő témák. Az óceánok és a felmelegedés kölcsönösen hatnak egymásra. Egyrészről a bolygónk átlaghőmérsékletének emelkedése az óceáni élővilágot rendkívül komoly veszélynek teszi ki, másrészről az óceánok is képesek arra, hogy befolyásolják a klímaváltozást. Mivel többek között ezen az igen szoros kapcsolaton múlik, hogy a jövőben milyen éghajlati körülményekkel kell az emberiségnek szembenéznie, ezért a kapcsolat milyenségét is jobban meg kell értenünk. Emellett az óceánok rendkívül gazdag élővilággal is bírnak, így annak megvédése igen fontos lenne.
A Krisztus-kereszt az erdőn című költemény azoknak az Ady verseknek a sorát gazdagítja, melyeknek szimbólumrendszere szinte megfejthetetlen. A különböző kifejezőeszközök mögött könnyen lehet többféle üzenetet találni, ezért ez a vers máig aktuális és folyamatosan újraértelmezhető. A vers egyszerre szól apa-fia… Continue Reading →
Április 1-jén a Fővárosi Nagycirkusz hivatalos Facebook-oldalán bejelentette, hogy az intézmény bezárja kapuit. Még ugyanazon a napon egy másik poszt jelent meg, amely már arról szólt, hogy az épület csak átalakul, és a létesítmény eredeti funkcióját a nyári szezonra vizes programokkal bővítik. Nem egyedi eset, hogy az intézmény életében nagy változás történik, azonban a Fővárosi Nagycirkusz egy igazi túlélőművész, amely minden helyzetben képes volt megújulni. Igazgatók egész sora dolgozott az elmúlt több mint száz évben azért, hogy a cirkusz megmaradhasson, és máig is velünk lehessen. De vajon mi mindenen kellett keresztülmennie a kezdetek óta?
Idén a tavaszi szemesztert Észtországban töltöm az – ELTE-n még szerencsére működő – Erasmus program keretében. Szeretek utazni, sőt, szinte még jobban szeretek felkészülni az utazásra. Ennek ellenére a Tallinnból Tartuba tartó vonaton jöttem rá, hogy igazából szinte semmit se… Continue Reading →
Egyre inkább elterjedt nézet, hogy a kortárs építészet napjainkban már szem előtt tartja a fenntarthatóság szempontjait. Hazánkban számos követendő példát láthatunk olyan építészeti projektekre, amelyek elsődleges szempontként kezelik a kibocsátáscsökkentés és a környezetvédelem kérdéseit. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy milyen értelmezési, illetve megoldási megközelítéseket kínál az építészet a fenntarthatóság területén. Az épített környezet elsősorban a városok, illetve fővárosunk fenntarthatósági mutatóit határozzák meg, így fontos kérdés, hogy az építészet mit tehet a klímaváltozás ellen.
Az elmúlt években egyre több hírt lehetett hallani különféle klímavédelmi csoportokról, amelyek radikális akciókat hajtanak végre szerte a világban. Egyes aktivisták olyan akciókkal szerették volna a közvélemény figyelmét a klímavédelem kérdésére irányítani, mint múzeumi festmények megrongálása, vagy nagyforgalmú utak vagy… Continue Reading →
A nyelvi agresszió kutatásának gyakorlatias megközelítési lehetőségei A nyelvi agresszió fogalmáról A verbális/nyelvi agresszió a történelem során mindig is megkerülhetetlen jelenség volt, azonban úgy tűnik, napjainkra egyre inkább sürgető kérdéssé vált. * Azon összetett kérdések egyikévé, mely sokkalta inkább kívánja… Continue Reading →
Kazuo Ishiguro – Klara és a Nap (ford. Falcsik Mari; Helikon, Budapest: 2022).
Minden jogos vagy jogtalan előfeltételezés ellenére büszkén gondolok a bölcsészdiplomámra, amikor A Király sorozat kapcsán őszintén fogalmazódnak meg bennem olyan kérdések mint: hogyan lehet nosztalgikus érzést kelteni/érezni egy át nem élt korszak iránt? hogyan formálódhat a trash-tartalom és a bulváranyag… Continue Reading →
Hans van der Meer. Ez a név a tavalyi Capa központban kiállított Apró Rejtélyek után talán már nem annyira ismeretlen itthon, bár valószínűleg nem él sokunk fejében a csoportkép, ahol a több híres fotós mellett Meer arca is beugrik, de… Continue Reading →
© 2025 Pesti Bölcsész Újság — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑