Az ember tragédia Gúnyköltemény, ahogy tengelyén géped soká elketyeg, és mégsem leli benne helyét, agg alkotó, embered. Kereszt nélkül botladozva, mégis áldozati pózban – dühítő egy nagytotál. Pirulj, Isten! Szánalmat sem érdemel, akit remeknek alkotál. Pillesúlyú, arasznyi lét; tűzbe dobott… Continue Reading →
Megálltam egy bolt előtt; a neve az, hogy Nyárfa, de nem tudtam bemenni, mert évek óta zárva. Egy másik bolthoz mentem, amelynek neve Korsó. De köztünk szólva, hölgyek, urak, az nem oly olcsó. Errefelé semmi sem maradt meg háromötven, pedig… Continue Reading →
A tolla nyáron is fehér, A tyúkok éke ő. Parányi teste mit sem ér, Akár a zord eső. De mégis oly mulattató, Ha fel s alá repül! De mondd, mi lesz, ha hull a hó, S ha ez helyén nem… Continue Reading →
Kellerwessel Klaus Hátam mögött a hulló porcelán című verseskötetét április 11-én mutatták be a Magvető Napok rendezvénysorozat keretein belül, – melyről a beszámolót ide kattintva tudjátok elérni – most pedig a könyvről írt recenziót olvashatjátok. Ahogyan azt Klaus a könyvbemutató… Continue Reading →
fotó: Beke Áron Király Csenge Katica 2001-ben született Budapesten. Színháztudomány és esztétikát hallgat az Eltén. Verseket és kritikákat ír. Írásai a műút portál, litera, Irodalmi Szemle, Pannon tükör és a Spanyolnátha közreadásában jelentek meg
Mikor a fák voltak emberek,és emberek a fák. Mikor a tuják helyett sárkányfenyőknőttek fejünk fölé,éjszakánként egymás szavábavágtak, ittak, nevettek.Kölyköd nem tud aludni?Szartak rá,ittak, hangoskodtak reggelig. Mikor asszonyok sírtak éjjelente:azt hitték nincs remény.Mikor férfiak maradtak szavak nélkül:mivel vigasztalják asszonyukat?A kölykök nem… Continue Reading →
nevemet mondd újra kendők csücskének röpködése erős szélben nevemet mondd újra szoros kendők ölelése koponyádon [nevemet agyonzúzott csigolyádon átázott kendők tapadása nevemet mondd újra arcom behorpad [nevemet arcom behorpad súlyotok alatt nem tudok szólni gégém törik nyelőcsövem reped… Continue Reading →
A szerző saját elmondása szerint mindennap ír verset, melyek mély filozófiával, emberbaráti szeretettel, nyitottsággal fordulnak az olvasóhoz. Aki elidőz Halmai versvilágában, az a legbelsőbb mindenségben időz el.
Az ELTE bölcsészkarán már évek óta sikeresen működik a Szerdai Szalon, ami első körben a kreatív írás minoros hallgatók alkotóműhelyeként szolgált, mára azonban kibővült, így minden érdeklődőt szeretettel várnak. Az ötlet gazdája Déri Balázs tanár úr, aki Kurdi Imre és… Continue Reading →
© 2026 Pesti Bölcsész Újság — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑