Category Műhely beszélgetések
2024 november kilencedike. Egy napsütötte, mégis hűvös, szombati nap. Sokaknak teljesen átlagos. Későn kelnek és bekuckózva, otthonuk melegében töltik a hétvégét. Számomra viszont egy olyan nappá vált, melynek élményei, egész életemre, kiemelik a többi nap közül. Ma 80 éve halt… Continue Reading →
Vannak olyan esetek, amikor a műalkotás megfeledkezik művészet lenni az aktualitás és a társadalmi felelősségvállalás oltáránál áldozva – ilyen a Remény Panzió is. Ezek az esetek úgy hatnak bántóan, hogy nem az inspiráló feldúltság élményét hagyják maguk után a befogadóban, hanem letargiával vegyes rezignáltságot. Jelen darab – már csak témájából fakadóan is – sokkal jobban járt volna, ha az előbbi stratégia mellett teszi le a voksát, így viszont a remény halt meg először.
Mariana Enriquez a kortárs dél-amerikai spanyol irodalom kiemelkedő alakja, aki mára világszinten ismertté vált, hiszen Kazuo Ishiguro is úgy írt róla, hogy a „legizgalmasabb felfedezés, amit az utóbbi időben az irodalomban talált”. A nemzetközi irodalompolitika működése szerint váratott magára az írónő fordítása, de 2021-ben megkapta a Booker-díjat, ami meghozta a fordítások megindulásához szükséges figyelmet. Így hála Pávai Patak Márta fordításának és az OpenBooks kiadásának, az Ágyban dohányozni veszélyes – az írónő első kötete – magyarul is olvashatóvá vált. A további két kötet, egy regény (Nuestra parte de la noche) és egy novelláskötet (Las cosas que perdimos en el fuego) fordítás alatt áll, és utóbbi idén decemberben jelenik meg – szintén az OpenBooks gondozásában – A tűz martaléka címmel. Látható, hogy az írónő fogadtatása több mint jó, és a nemzetközi irodalom bizalommal fordítja köteteit. Úgy gondolom, ez a bizalom nem megalapozatlan, hiszen a pár éve megjelent Bolano-kötetek is újraélesztették a hazai latin-amerikai hagyományt, ami ne feledjük, hogy már a szocializmusban is javában működött; de ha szóba kerül, hogy gótikus horrorirodalomról van szó, akkor talán még érdekesebbé válik a kötet.
Az Audiovizuális Örökség Világnapját az UNESCO és az Audiovizuális Archívumok
Egyesületének Koordinációs Tanácsa kezdeményezésére hívták életre 2007-ben. A
világnapot éppen egy hónapja, október 27-án tartották azzal a céllal, hogy felhívják a
figyelmet az audiovizuális örökség megőrzésének fontosságára, ápolására és
felhasználási lehetőségeire.
Reisz Gábor új filmje nem finomkodik. Kendőzetlenül mutatja be a mai magyar valóságot, a politika megosztottságát, a konzervatív és a liberális oldal soha véget nem érő vitáját, mindennek közepén pedig a tanácstalan fiatalságot, akik mit sem értenek az egészből. Csak egyet akarnak: hagyják őket békén.
A sorozat utolsó beszélgetésében Juricsek Dominika a Cserkész Kuckótól és Virtics Bettina a Taléta egyesülettől beszéltek a gyerekekkel való civil munkának több oldaláról is, a tanárok/tanítók helyzetéről és arról, hogy milyen sorsokkal találkoznak munkájuk során. Szerencsére ezeken a területeken is… Continue Reading →
Az ukrajnai menekült gyermekek integrációjának lényege, hogy megszeressék az ittlétet – véli Mondics-Kurmay Lívia, aki Budapesten dolgozik nyelvtanárként és tolmácsként. Hozzátette, a befogadó ország lakóinak szem előtt kell tartaniuk, hogy a háború elől menekülve sokan nagy traumával, szorongással érkeznek. Az… Continue Reading →
Egy külső szemlélő számára is rendkívül kaotikus az ukrán háború okozta szükséghelyzetből adódó menekülés. Ebben a beszélgetésben Czeglédy Sára és Erdélyi Félix számol be saját tapasztalatairól az ukrán és kárpátaljai magyar menekültek iskoláztatásáról, annak nehézségeiről és a bürokratikus rendszer hiányosságairól…. Continue Reading →
2023. április 11-én 17 órakor kezdődött Kellerwessel Klaus és Pál Sándor Attila legújabb köteteinek bemutatója a Magvető Napok keretein belül. A két szerzővel a könyvek szerkesztője, Turi Tímea beszélgetett.
Hogyan lehet jó apává válni? Egyáltalán, miképp definiálható az apaság? Mit lehet kezdeni a generációról generációra hordozott sérelmekkel, sebekkel és történetekkel, s ezek mennyiben határoznak meg bennünket? A Lányos apa című novelláskötetben is éppen ezek a mindenkit foglalkoztató, ám annál nehezebb kérdések merülnek fel – a válaszok bensőséges és személyes történetek képében tárulnak az olvasók elé.