Tag dráma
Ásatás szereplők FICKÓ 1 FICKÓ 2 Sötétedik. Két fickó megy a járdán, kezükben ásó. Az egyikük hadonászik, széles gesztusokat tesz. FICKÓ 1: Az utolsó tízezrest! Vágod? Az utolsót! FICKÓ 2: Önző barom! FICKÓ 1: Az. Én meg vágjak hozzá jó… Continue Reading →
Szabadság híd szereplők: AMBRUS PÉTER Napsütéses tavaszi idő van, a Fővám téren kutyát sétáltató párok, sütkérező idősek lézengenek. Két fiatal srác áll a Szabadság híd pesti sarkánál. Péter baseballsapkában, mellényben, egy rajztáblára csíptetett lappal, kezében szénceruza, elmélyülten rajzol. Ambrus mellette… Continue Reading →
Minden változik szereplők: ANNA REBEKA WOLT-TÁSKÁS NÉNI RÖVIDNADRÁGOS FÉRFI IDEGEN FÉRFI Egy szombat délután lesüt a nap Budapest utcáira. Tél van. Anna éppen kilép a keleti pályaudvar kapuján. Nagyot sóhajtva néz körbe, mint aki ismerős arcokat keres éppen. Lenéz a… Continue Reading →
Egy nap süt idebent szereplők: NŐ TÖRZSVENDÉG BARISTA LÁNY BARISTA FÉRFI BARÁTNŐ 1 BARÁTNŐ 2 APA Városi utca esőben, kevés járókelővel. Egy nő kabátját összébb húzva didereg, az előtte sétáló férfi kinyújtja a karját, a dzsekije ujjába dörzsöli az esővizet,… Continue Reading →
Lehet-e identitáskifejező egy szépészeti beavatkozás? Mennyiben határozza meg az embert a nemzetisége, vagy az, hogy melyik országban született? S hogyan lehet a humoros oldaláról megközelíteni az apokalipszist? Többek közt ezeket a kérdéseket is megfogalmazhatnánk a Fiatal Drámaírók Házának legújabb felolvasóestje kapcsán, ami a Gránátalma címet viselte.
Mi lett volna, ha az országgyűlési választások után egy globális háború semmissé teszi azaddig berendezett életünket, és óvóhelyekre kényszerülünk? Ezzel a gondolattal játszik elAndella Mirtill első színházi rendezésében, az Elnyelt rezgések utóéletében, amelygyermekbetegségei ellenére rendhagyó módon adja át a bunkerbe… Continue Reading →
A fiatal filmrendező első színházi rendezésében, az Elnyelt rezgések utóéletében egy posztapokaliptikus vízió keretében enged betekintést a magyar néplélekbe, és keresi a választ arra, hogyan lehet reményt találni szubjektív, személyes világvégéink után. Az Enyedi Ildikó és Gigor Attila osztályában végzett… Continue Reading →
Május 14-én került megrendezésre a Nemzeti Színházban a Bakkhánsnők premiere, melyet Theodórosz Terzopulosz rendezett. A görög rendező világszerte elismert, elsősorban különleges módszerének köszönhetően, melynek alapvető részét képezi az energia. A Bakkhánsnők színpadi feldolgozására rengeteg megoldás született, viszont a Terzopulosz által… Continue Reading →
A darab megtekintése előtt újraolvastam a dráma Nádasdy-féle fordítását, amelynek nyelvezete felemelő frissességgel töltötte meg az egyébként nyomasztó és lehangoló darabot. Az nem volt kérdéses, hogy Zsámbéki Gábor rendező és a Katona alkotógárdája kellően maivá tudják-e tenni a Lear király történetét. Inkább azon aggályok merültek fel bennem előzetesen, hogy a pestisjárvány idején írt dráma a fokozatosan megőrülő öreg uralkodóról a színpadi adaptációt során nem lesz-e túlságosan kikacsintgatós és túlaktualizált az egyetemes mondanivaló rovására.