Tag pbu
Megmentheti a bolygót a fenntartható építészet?
Sticky postEgyre inkább elterjedt nézet, hogy a kortárs építészet napjainkban már szem előtt tartja a fenntarthatóság szempontjait. Hazánkban számos követendő példát láthatunk olyan építészeti projektekre, amelyek elsődleges szempontként kezelik a kibocsátáscsökkentés és a környezetvédelem kérdéseit. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy milyen értelmezési, illetve megoldási megközelítéseket kínál az építészet a fenntarthatóság területén. Az épített környezet elsősorban a városok, illetve fővárosunk fenntarthatósági mutatóit határozzák meg, így fontos kérdés, hogy az építészet mit tehet a klímaváltozás ellen.
Budapest emlékei – Helytörténeti cikksorozat Budapest tereiről III.: Az Astoria története
Sticky post
Az ELTE Bölcsészettudományi Karnak otthont adó Trefort-kerti Campus közvetlen szomszédságában található Astoria a város egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja. Mivel az Astoria nem klasszikus tér, ezért gyakran zsúfolt, ami miatt kevesek kedvence – pedig a környező épületek és az áthaladó sugárút és körút miatt különleges, kiemelt pontja a város szövetének. Cikksorozatunk most következő írásában az Astoria történetének járunk utána.
Útikalauz Mordorba
Sticky post
2013-ban jelent meg Lengyelországban Ziemowit Szczerek Jön Mordor és felfal minket, avagy a szlávok titkos története című gonzógyűjteménye. A magyar olvasóközönség 2016 óta anyanyelvén is olvashatja az alkotást. „Szczerek hősei lengyel hátizsákos turisták, akik »hardkort« és kalandot keresve utaznak Keletre” – ad rövid felvilágosítást a kötet hátlapja. Azok számára, akik szívesen olvasnak útileírásokat, utazóregényeket, vagy csak könnyedén elmerülnek egy általuk ismeretlen régió történetében, már talán ennyi elegendő, hogy kezükbe vegyék a könyvet, de szerencsére bőven van még mit mesélni a válogatósabb olvasónak.
Őszintén hiszem, hogy életünk legtöbb formalitását azért tartjuk fent, hogy kapaszkodót találjunk. A káoszban egy megcsinált rendet, még akkor is, ha tulajdonképpen fogalmunk sincs, mit jelent az: rend. Az okos ember igyekszik nem gondolkodni fogalmakon, mert tudja, most szükség van… Continue Reading →
2024 november kilencedike. Egy napsütötte, mégis hűvös, szombati nap. Sokaknak teljesen átlagos. Későn kelnek és bekuckózva, otthonuk melegében töltik a hétvégét. Számomra viszont egy olyan nappá vált, melynek élményei, egész életemre, kiemelik a többi nap közül. Ma 80 éve halt… Continue Reading →
A budapesti Füvészkert – vagy, ahogy sokan emlegetik: ELTE Füvészkert – hazánk legelső botanikus kertje. A tizenkilencedik században világkiállítási és múzeumépítési lázban égő Európában igazi kuriózumnak számító Füvészkert a világvárossá fejlődő Budapest egyik legkülönlegesebb látványossága lett. A kertet mégsem csak… Continue Reading →
Álmomban sem gondoltam volna, hogy alvás közben is dolgozhatok. Persze gondolhattam volna. Egy startup nemrég egy olyan fejlesztést jelentett be, amely alkalmas lehet arra, hogy elősegítse a tudatos álmodást. Ha valaki már elsajátította ezt a gyakorlatot, vagyis azt, hogy az… Continue Reading →
A belváros egyik legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontján – ahol több metró, villamos, busz és troli is jár – sokan naponta megfordulnak, így többek érzelmi térképén is jelen van. A Kálvin tér egyszerre találkozók helyszíne, a palotanegyed egyetemeire tartók állandó állomása és… Continue Reading →
Vannak olyan esetek, amikor a műalkotás megfeledkezik művészet lenni az aktualitás és a társadalmi felelősségvállalás oltáránál áldozva – ilyen a Remény Panzió is. Ezek az esetek úgy hatnak bántóan, hogy nem az inspiráló feldúltság élményét hagyják maguk után a befogadóban, hanem letargiával vegyes rezignáltságot. Jelen darab – már csak témájából fakadóan is – sokkal jobban járt volna, ha az előbbi stratégia mellett teszi le a voksát, így viszont a remény halt meg először.
Mariana Enriquez a kortárs dél-amerikai spanyol irodalom kiemelkedő alakja, aki mára világszinten ismertté vált, hiszen Kazuo Ishiguro is úgy írt róla, hogy a „legizgalmasabb felfedezés, amit az utóbbi időben az irodalomban talált”. A nemzetközi irodalompolitika működése szerint váratott magára az írónő fordítása, de 2021-ben megkapta a Booker-díjat, ami meghozta a fordítások megindulásához szükséges figyelmet. Így hála Pávai Patak Márta fordításának és az OpenBooks kiadásának, az Ágyban dohányozni veszélyes – az írónő első kötete – magyarul is olvashatóvá vált. A további két kötet, egy regény (Nuestra parte de la noche) és egy novelláskötet (Las cosas que perdimos en el fuego) fordítás alatt áll, és utóbbi idén decemberben jelenik meg – szintén az OpenBooks gondozásában – A tűz martaléka címmel. Látható, hogy az írónő fogadtatása több mint jó, és a nemzetközi irodalom bizalommal fordítja köteteit. Úgy gondolom, ez a bizalom nem megalapozatlan, hiszen a pár éve megjelent Bolano-kötetek is újraélesztették a hazai latin-amerikai hagyományt, ami ne feledjük, hogy már a szocializmusban is javában működött; de ha szóba kerül, hogy gótikus horrorirodalomról van szó, akkor talán még érdekesebbé válik a kötet.