Author PBÚ Szerkesztőség
Dollár Papa Gyermekei: Kék lagúna A művészet egyik legzavarba ejtőbb jelensége, hogy nem lehet tetten érni. Nevezhetünk-e blöffnek bármilyen művet, ha azt képkeret veszi körül? Hogyan adható erre tényleges válasz, ha az esztétika legalapvetőbb kérdéskörét, a művészet fogalmát is folytonos… Continue Reading →
Emberi, technológiai és poszthumán jelenlétmódok a Természetes Vészek Kollektíva Végtelenbe zárva című előadásában
Fenyő D. György magyartanár 2021-ben kiadott Útikalauz a vershez c. könyve azoknak szól, akik újra neki akarnak futni a versolvasásnak, akik unatkoztak irodalomórán vagy akik úgy gondolják, a versekre az érettségi után már nincs szükség. Képes ráébreszteni az olvasót, hogy igenis szükség van rájuk, méghozzá több szempontból is, és még több vers elolvasására sarkall – ezen céljához nem is kell túlságosan győzködnie a könyvet elolvasót.
Lehet-e identitáskifejező egy szépészeti beavatkozás? Mennyiben határozza meg az embert a nemzetisége, vagy az, hogy melyik országban született? S hogyan lehet a humoros oldaláról megközelíteni az apokalipszist? Többek közt ezeket a kérdéseket is megfogalmazhatnánk a Fiatal Drámaírók Házának legújabb felolvasóestje kapcsán, ami a Gránátalma címet viselte.
Tandori Dezső festményköltészete A Tandori-életmű szerves rézét képezik a társművészetek, akár explicit módon (grafikák, rajzok, írásjelek), akár implicit – és hagyománykövető – formában. Jelen dolgozatban utóbbira szeretném helyezni a hangsúlyt, és megvizsgálni három festményverset[1] – Claude Monet: Tavirózsák, Auguste Renoir:… Continue Reading →
Visky András, Kitelepítés, Jelenkor Visky András tavaly szeptemberben megjelent Kitelepítés című, a Jelenkor gondozásában megjelenő kötete jócskán felkavarta a hazai kortárs irodalom állóvizét. A téma és az ábrázolásmód disszonanciája, a mondatok hiánya a több, mint 400 oldalas regényben, vagy a… Continue Reading →
A legnagyobb problémát egy kritika esetében nem feltétlen maga a könyv, és annak megvalósulása jelenti, hanem – ahogy jelen esetben is – a könyv meghatározhatatlan célja. Nem feltétlen arról beszélek, hogy valamit „mond” a könyv, hanem hogy adott szöveget bármelyik… Continue Reading →
Pallós Áron novellája
Kiss Dávid, Medvék bolygója, Napkút Turizmusköltészet. Ez a sajátos szóösszetétel jutott az eszembe, mikor az olvasást befejezve, leraktam Kiss Dávid első verseskötetét, a Napkút Kiadónál megjelent Medvék bolygóját. Ez azonban magyarázatra szorul, hiszen a kifejezés azt is sejtethetné, hogy a… Continue Reading →
„Vers a lelke mindennek” – írja Péczely Dóra a Szívlapát című kortárs verseskötet szerkesztői utószavában. Az állítás igazságtartalmáról mi magunk is meggyőződhetünk – elég, ha szeretett költőink alkotásaira, vagy az utóbbi időben feltörekvő kortárs lírára gondolunk. Ez utóbbinak kiemelkedő műveit… Continue Reading →