Kissé eltávolodva a locsolók, a húsvéti sonka és a főtt tojás hármasától, ezen húsvéti tematikájú cikkünkben azt járjuk körül, hogyan ünnepelnek más kultúrák tagjai, más helyeken. Érdekes belelátni, hogyan és mennyiben különböznek más országok szokásai a már jól ismert hazaiaktól. Tágítsuk együtt a látókörünket, és nézzük meg a legérdekesebb külföldi, a húsvéti ünnepkörhöz tartozó szokásokat!

Ausztrália

Az 1970-es évektől kezdve az ausztrálok egy érdekes kiváltó ok miatt a húsvét egyik bevett emblémáját, magát a húsvéti nyulat cserélték le egy másik állatra: mivel a nyulak a termést elpusztítva, megrongálva sok gondot okoztak az országban, az ottlakók bojkottálva a hagyományos házinyulak addigi húsvéti műszakját, az egérszerű erszényes nyulaknak (ún. bilbyknek) adták át azt. Ilyenkor a hagyományos csokinyuszik helyett az ausztrál cégek csokoládéból készült erszényes nyulakat gyártanak a polcokra, amivel a faj veszélyeztetettségére is jobban felhívják a figyelmet.

Spanyolország

A spanyolok csontváznak öltözve „haláltáncot” járnak a húsvéti időszak közeledtével: a vidámságukról híres spanyol emberek a tavasz beköszöntekor az utcákra vonulva mulatoznak és bibliai jeleneteket adnak elő. A haláltánc ideje hagyományosan Nagycsütörtökre esik; ilyenkor a hagyománytisztelő helyiek éjfélkor táncba kezdenek, ami akár egészen reggelig is eltarthat.

Norvégia

A norvégok húsvéti hagyománya az egyik személyes kedvencem: az emberek krimitörténeteket olvasnak vagy néznek a televízióban ebben az időszakban, sőt, még a tejesdobozokon is rejtélyes történetek olvashatóak az ünnepi időszak alatt. Sok detektívregény megjelenését kifejezetten erre az időszakra időzítik (ezeket a norvégok Paaskekrimmen-eknek nevezik). Ez a hagyomány egészen 1923 húsvétjáig nyúlik vissza: ekkor egy könyvkiadó az újságok címlapján reklámozott egy frissen megjelent krimiregényt, a helyiek pedig a hirdetéssel szembesülve azt valódi hírnek nézték és azt hitték, valóban bűneset történt az országban. A hagyomány épp idén ünnepli 100. évfordulóját – a norvégok minden bizonnyal nagy figyelmet fektetnek majd ennek kihangsúlyozására az ünnepkör alatt.

Görögország

Korfu szigetén a lakosok Nagyszombat reggelén cserépedényeket hajigálnak ki az ablakaikból: ezt egyesek a régi dolgoktól való megszabadulás újévi-tavaszi hagyományához vezetik vissza, mások viszont azt mondják, hogy a népszokásnak lehet köze ahhoz az igényhez is, hogy a tavasz eljövetelével az emberek a termést már új edényekben szeretnék tárolni. Mindenesetre izgalmas szokás, aki pedig arra jár, jobb, ha kétszer körülnéz, mielőtt kilép az utcára! Egy másik görög szokás szerint ugyanis az ún. tiszta hétfőn minden görög kitakarítja az otthonát, hogy tiszta házban köszönthesse a húsvétot, a gyerekek pedig elkészítik a hétlábú böjti babát, aminek minden nap le kell szakítani egy lábát a böjti időszak hét napján, egészen a húsvét eljöveteléig. Picit morbid, de meg kell hagyni, igen érdekes hagyomány!

Franciaország

A francia Haux nevű városkában húsvéthétfőn egy körülbelül 4500 tojásból készülő, ezer ember számára elegendő mennyiségű omlett készül el minden évben. Ez a hagyomány egészen Napóleonhoz vezet vissza bennünket: a hadvezér a városon áthaladva megéhezett és betért egy helyi vendéglőbe, ahol omlettet szolgáltak fel neki. A tábornoknak annyira ízlett az étel, hogy megparancsolta a város lakóinak, hogy reggelre készítsenek omlettet – az egész hadserege számára. Haux lakosai azóta minden év húsvétján elkészítik ezt a hatalmas mennyiségű omlettet a település főterén. Egy további húsvéti, francia szokás szerint tojásgurító versenyeket is rendeznek több városban az ünnepi időszak alatt, amivel a Jézus sírja elől elgörgetett köveknek állítanak emléket. A verseny győztese értelemszerűen az lesz, akinek a domb aljára leér a legörgetett tojása – épen és sértetlenül.

Olaszország

A firenzeiek „Scoppio del Carro” (a szekér robbanása) néven 350 éve folytatnak egy húsvéti hagyományt, amelynek megfelelően a helyi emberek egy ünnepélyesen feldíszített szekeret telepakolnak tűzijátékokkal, majd mulatozva, jelmezekbe öltözve felvonulnak vele az utcán. A firenzei dómhoz érkezve, az ünnepi mise közben az érsek meggyújtja a tűzijátékok kanócait, az odasereglett ünneplők pedig örvendezhetnek és gyönyörködhetnek a tűzijáték látványában. A népszokás eredetileg bő termést hozott a gazdálkodóknak, ma a szerepe azonban kiegészülhet a közös ünnepléssel és a jószerencse megidézésével is. Húsvétkor az olaszok egy különleges szalámit, Corallinát és tojást esznek, desszertnek pedig egy kuglófszerű édesség (a panettone) ezernyi változatát szolgálják fel.

Bulgária

A bolgárok a böjti időszak végét úgy ünneplik meg, hogy egy főtt húsvéti tojást a templom falához ütve feltörnek, majd megeszik. Ezen nincs is mit magyarázni: kedves, a magyar fülnek érdekesen csengő szokásról van ebben az esetben is szó.

Kolumbia

A magyarok búzája a kolumbiaiak kukoricája, így húsvétkor is a kukoricáé a főszerep az országban: a húsvéti ételek és italok (erjesztett kukoricából készítettek) gyakori alapanyaga ez a növény, a helyiek pedig szívesen fogyasztják hagyományos kukoricaalapú menüjüket az ünnepi időszak alatt.

Finnország

A finnek húsvétja nem olyan színes és vidám, mint sok más népé: ők az ünnepi időszakban böjtölnek és ún. csendes hetet tartanak: Nagypénteken fekete ruhában, otthon várják a húsvétot és nem járnak el sehova ezekben a napokban. A gyerekek húsvéthétfőn némi pénz vagy édesség reményében házról házra járva mondókákat szavalnak – a locsolkodást több kultúrához hasonlóan a finnek sem művelik a húsvéti időszakban.

Az itt felvillantott, érdekesebbnél érdekesebb népszokásokból láthatjuk, milyen színes a világ, a hagyományok palettája, és hogy milyen jó, hogy ennyire különbözőek vagyunk mi, emberek. A hagyományok pedig nem ismerik el sem az időt, sem pedig a teret korlátként, így arra biztatnék mindenkit, hogy a hagyományos húsvéti menün és magyar szokásokon kívül csempésszen be az ünnepbe egy picit többet a világból, mint eddig: az ünnep értéke és gazdagsága más elemekkel kiegészülve nemhogy fogyna, de tapasztalhatóan egyre csak nő majd.

Makádi Fanni

források:

https://petofilive.hu/hirek/cikk/2018/03/29/12-kulonos-husveti-szokas-a-vilag-minden-tajarol/

https://nlc.hu/ezvan/20210325/husveti-szokasok-unnep-nemetorszag-mexiko/

képek forrása: Getty Images