Ebben a rövid médiakutatásban arra vagyok kíváncsi, hogy a televízió, azon belül a híradók, hogyan reprezentálják, milyen narratívákat, állandó jelzőket, jellemző cselekvéseket kapcsolnak azokhoz a hírekhez, amikben fiatalok jelennek meg. A négy legnézettebb híradót vettem ehhez alapul: Híradó (M1), Tények (TV2), RTL Híradó, ATV Híradó. 2021 november harmadik hetének esti híradóit vizsgáltam. Az ATV híradója mindössze harminc perces, míg a másik három 45-50 perc hosszúak voltak.
Első körben a fiatalokat és a “fiatalságot”, mint életkort szükséges meghatároznom, de ezt a feladatot inkább áthárítottam a híradókra: amit ők fiatalságnak neveznek, azt kezelem én is annak. Ennek tudatában dolgoztam fel az információkat. Bár a fiatalság kifejezést ritkán használják, ezért az M1 által hozzájuk kapcsolt korcsoportot (15-25 év) a tinédzserkortól (14 év) a fiatal felnőttekig bővítettem ki (30 év). Az is feltűnt, hogy milyen ritkán említik az életkort, és igencsak nehéz ezt ránézésre megállapítani. Emiatt sok olyan megszólalónak, aki szerepelt a híradóban, le kellett ellenőriznem a korát.
Szeretnék röviden kitérni a híradók felépítésére is. Alapvetően mindegyik híradó másképpen épül fel, és naponként is eltér, hogy éppen milyen típusú hír milyen arányban jelenik meg. Az M1 és az ATV adásának nagy részében belpolitikai hírek jelentek meg. Megfigyelhető, hogy a vezető csatornák (RTL Klub, TV2) műsorai az adás harmadát bűnügyekkel kapcsolatos hírekkel töltik meg. Azért soroltam ide a baleseteket is, mert nagyon hasonlóan mutatják be, akárcsak a bűnügyeket. Ezalatt azt értem, hogy mindig egy hátborzongató érzés kiváltása a cél. Ennek ellenére, ez egy nagyon széles skála. A legbagatellebb ügyektől, mint például, hogy rossz irányba közlekedett egy sofőr, a testi sértéseken át, a terrorista akciókig mindent lefed.
A Tényekben mutatták be ezeket e helyzeteket a legaprólékosabban: nem egyszer fordult elő, hogy egy-egy riport 3-4 percig is tartott, ami a híradóban hosszú időnek számít. A híradók nagyon változékonyak, de általánosságban elmondható, hogy a műsorok végét valamilyen jó hírrel szokták zárni. Ennek szemléltetésére készítettem két táblázatot. Az, hogy a hírek milyen sorrendben követik egymást, nem szabályszerű, viszont vannak blokkok, amikor egymás után hasonló típusú/témájú hírek hangzanak el.
A hírek eloszlása napra lebontva
I. Bűnös fiatalság
A fiatal mint melléknév, illetve a fiatal(ok) főnévként való használata, nagy meglepetésemre leggyakrabban épp a bűnügyi híreknél fordult elő. Ha egy olyan embert kérdeznénk, aki kizárólag a televízióból szerzi a világról az információt, akkor nagyon borús jövőképet tárna elénk. Súlyosabbnál súlyosabb bűncselekményeket hozhatok példának, hogy miket követtek el: figyelmetlenség miatt biciklivel az autónak csapódás, kavics dobálás egy felüljáróról, amit 14 évesek műveltek, vagy benzin locsolása szintén a felüljáró tetejéről, amit néhány évvel idősebbek követtek el, csecsemő koponyájának betörése, illetve a Deák téri kettős késelés is részletesen előkerült. Gotham City felhőkarcolóinak azonban ez még csak a csúcsa. Terrorakció szervezése miatt emeltek vádat egyetemista ellen, pornográfiára kényszerített egy huszonéves férfi egy kiskorú lányt, 28 éves hajléktalan sebesített meg késsel fényes nappal az utcán egy férfit, 21 éves férfi brutálisan halálra vert egy bottal egy idős nőt. Hozzá kell tenni, hogy egy-egy bírósági döntés vagy a nyomozás előrehaladása kapcsán is jelentek meg riportok.
Az elkövetőknek a hátteréről nagyon kevés információt kapunk. Általában csak olyan dolgok derülnek ki, hogy hajléktalanok voltak, vagy már más bűncselekményt is elkövettek, esetleg visszahúzódó életet éltek. Olyan is előfordult a pénteki adásokban, hogy arról láthattunk tudósítást, hogy egy húszas éveiben járó férfinak megcsúszott az autója vezetés közben, ezért olyannyira nekiütközött egy lámpának a Soroksári úton, hogy tűzoltóknak kellett kivágniuk az autóból. Ezután közölték, hogy ez órákra megbénította a forgalmat Budapesten. Majd a rendőröket hallhatuk arról beszélni, hogyan lett volna megelőzhető a baleset.
Összeállítottam néhány statisztikát adásokról. Aszerint kategorizáltam a híreket, hogy milyen témáról szólnak napra lebontva, illetve a fiatalság reprezentálását is egy külön aspektusként kezeltem. A fiatalok leggyakrabban az RTL Híradóban szerepeltek, ami a hírek számának a tizedét teszi ki. Az ATV híradója mutatta a legkevesebb fiatalokkal kapcsolatos hírt: öt százalékot sem éri el, ami mindössze 2 hírt jelent az egész héten. Nekem az volt a feltevésem, hogy a híradók életkor arányosan foglalkoznak a társadalommal. Azonban a 15-30 év közöttiek kicsit kevesebb, mint a 20 százalékát alkotják KSH adatai szerint. Én ez alapján azt gondolom, hogy az ő problémáik alul vannak reprezentálva a híradókban. Ha megnézzük azt, hogy nagyrészt milyen hírek kapcsán említik meg a fiatalokat, borúsabb képet kapunk. A 28 alkalomból, amikor fiatalok szerepeltek valamilyen formában a képernyőn, abból bűnhöz vagy balesethez köthető esetben 17 alkalommal kerültek említésre.
A bűnös fiatalokat is többféleképpen mutatják be. Volt pár eset, amikor úgy beszéltek róluk, hogy meg sem jelent az alakjuk a képernyőn. Ennél gyakoribb, hogy bírósági tárgyaláson mutatják őket, azonban diegetikus, azaz a felvételkor valóban hallható hangot, ilyenkor is legfeljebb kétszer-háromszor lehetett hallani. A tettesek arca általában ki van takarva. A Tényekben egyszer előfordult, hogy azoknak a fiatalkorúaknak mutatták az arcát, akik brutális bűncselekményt követtek el, és láthattuk a teljes testüket, reakciójukat az ítélet elhangzásakor. Érdekes volt még a vádlottak reprezentációja a bírósági tárgyaláson. Egy visszatérő jelenet például az, hogy az operatőr hosszan pásztázza végig a kötelet, amin a rabot vezetik majd a megbilincselt kezét látjuk.
A koronavírussal és az oltással kapcsolatos hírek naponta legalább kettő (ATV), maximum hét (M1) alkalommal fordulnak elő. 19-én minden csatornán jelentősen nőtt a koronavírussal kapcsolatos hírek száma. Várakozásaimmal ellentétesen az életkori sajátosságok csak a vírus veszélyességével kapcsolatban jelentek meg, a felelőtlenség kapcsán nem. A legérdekesebb hír abból a szempontból, hogy hogyan lehet ábrázolni és beszélni a halálról, talán az RTL Klub-on volt látható. A napi koronavírus adatokat közölték, ahol kiemeltek összesen négy darab esetet, akik a többi elhunythoz képest fiatalok voltak. Ők már kartoték adatként voltak megjelenítve. Ugyanebben az adásban még azt is megemlítették, hogy az MTV EMA alatt, a rajongók a vörös szőnyegnél, akik jól láthatóan fiatalok voltak, mind maszkban várták a hírességeket a szervezők kérésére.
A jótékonysági hírek kapcsán szinte minden nap elhangzott az M1-en, hogy a koronavírus árváinak gyűjtenek, ennek illusztrálására egy rocker öltözetű tinédzser fiút mutattak, ahogy a könyvtárban olvas.
II. Fiatal arcok, akik szóhoz jutnak
Az oktatással kapcsolatos hírek esetén, mint a pedagógus tüntetés vagy az oltás, nem szólaltak meg egyszer sem olyan szereplők, akik diákok lettek volna. Ezzel szemben viszont az M1-en a politikai és gazdasági híreknél a SZJA visszatérítésénél a héten először megkérdezték az utca fiatalját. Az itt bemutatott pultosként dolgozó Regina elmondta, miközben mosta a poharakat, és sört csapolt, illetve a háttérben telefonja és cigarettája volt látható, hogy fiatalként minden segítség jól jön, hogy építsük a jövőnket.
Ezt követően láthattuk, hogy odaad egy üdítőt egy vele hasonló korú lánynak, aki a telefonján csinált valamit, de rá sem nézett Reginára vagy az italára. Utána politikusok is megszólaltak: Novák Katalin tárca nélküli miniszter és Nacsa Lőrinc a KDNP frakcióvezetője azt hangsúlyozták, hogy régen minden harmadik fiatal munkanélküli volt, viszont most minden második ember dolgozik a 15 és 25 évesek között. Illetve arra biztatták a fiatalokat, hogy tegyenek félre minél több pénzt a családalapításra, mert az nagyon költséges. Ezt a kijelentést a Tények adásában két babakocsit toló párral illusztrálták ugyanabban a parkban. Ebből az egyik párt hátulról mutatták, ahogy a férfi a nő fenekét simogatja. Az M1-en ehhez képest úgy ábrázolták a fiatalokat, ahogy éppen kétkezi, illetve irodai munkát végeznek.
Mellettük még olyan fiatalok kaptak szót (ők is nagyrészt M1-en, Tényekben), akik valamilyen formában a politikához kötődnek. Az egyetlen 30 év vagy az alatti politikus Ungár Péter volt, aki a kormány zöldpolitikáját kritizálta. Deák Dániel 29 éves politológus, politikai influenszer kétszer is megszólalt a Tényekben, és az M1-en is gyakran leadták korábbi nyilatkozatait, Facebook bejegyzéseit. Rotyis Bálint szinte minden nap megszólalt az M1-en, de ő a XXI. Század Intézet alkalmazottjaként szerepelt kizárólag, és a szervezethez köthető narratívákat erősítette. Bár ő sokat szerepel a médiában, mégsincs fent az interneten semmilyen önéletrajz róla, de egy forrás alapján arra lehet következtetni, hogy 28-29 éves lehet.
Jótékonyság kapcsán helyt kapott a hírekben Kylian Mbappé labdarúgó és egy aranyérmes kínai műugró, Zhang Jiaqi is, akik pandamackóknak lettek a keresztszülei. A pandák már 5 éve nem számítanak veszélyeztetett állatnak, pedig mindössze nagyjából 2000 él a bolygón. Ez a hír az ATV-n és az RTL Klubon jelent meg, a Tényekben ekkor a kormány űripari beruházásai, míg az M1-en saját kezdeményezésű jótékonysági gyűjtésük volt terítéken.
A fiatal mint jelző az RTL Klubon és a TV2-n is az adások végén jelent meg. Ilyenkor állatokkal kapcsolatos örömhíreket láthattunk. A Tényekben itt is megjelent egy bűnügyi vonal, amikor egy elefánt ormányát kellett amputálni, miután kiszabadították az orvvadászok fogságából. Személyes kedvencem a fiatal sertések esete volt az M1-en a sertésinfluenza kapcsán.
III. Összegzés
Mi lehet annak az oka, hogy a híradók így mutatják be a fiatalokat?
- Evidensnek tűnik, hogy a fiatalok jelentős része nem néz híradót, nem hozzájuk szól, ezért nincs is róluk, az ő problémáikról (a családalapításon kívül) sok szó. Az ATV-n egyetlen fiatal szólalt meg a koronavírus tesztek kapcsán, de nem érintették külön az ő generációs problémáit, kizárólag a személyes indíttatást, hogy utazás miatt kellett a vizsgálat.
- A vezető híradók (RTL Híradó, Tények) infotainment jellege erősen rájátszik ezekre az erőszakos, meghökkentő helyzetekre. Ezek a hírek a sokkoló jellegükkel tartják fenn a néző figyelmét, a döbbenet az, ami odaszögez minket a képernyő elé.
- Az előző kettő okból következik a morális pánik keltése. Mivel a híradó nézők nagyrészt az idősebb korosztályt képviselik, ezért olyan képet mutatnak a fiatalokról, ami az erőszakosságot, a felelőtlenséget, a morál lezüllését hangsúlyozza ki. Úgy érzem, hogy ha egy hétnél tovább fogyasztottam volna a híreket, akkor egyre paranoiásabbá váltam volna, hiszen a halálos veszély a híradóban minden körülmények között jelen van.
Leave a Reply