Franz Joseph Haydn, Mozart, káromkodó angyal, tyúkot játszó anyuka, kórus, időrendőrök, robot és hercegnő egy színpadon, másfél órán belül. Ilyen a 33 változat Haydn – koponyára előadás az Örkény Stúdióban. Vélemény.
Franz Joseph Haydn a 18. század egyik legnagyobb zeneszerzője. Ő szerezte a legrégebbi osztrák himnusz zenéjét, ismerte Mozartot és tanította Beethovent. Halála másnapján egy páros -akik a frenológia (emberi koponya mérésével foglalkozó áltudomány) hívei voltak – lefizették a sírásót, hogy fejezze le a zeneszerzőt, amit ő készségesen meg is tett. Nyomozás indult az ügyben, a koponyát nem találták, majd képbe került egy másik, idegen koponya is. Erről szól Eszterházy Péter drámája. Önmagában szürreálisnak hangzik a történet, de az Örkény társulata rátett még egy lapáttal: színpadra hozták Eszterházy Pétert mesterséges intelligenciaként egy robot testében. Ez egy olyan darab, amit az ember nem merne ajánlani az ismerőseinek, mégis mindenkinek látnia kell legalább egyszer.
Több szálon futnak az események, a jelenetek változását a díszletre vetített számok jelzik, azonban a világok néha összekeverednek egymással. Vannak 18. századi részek, kórusokkal, zongorával, szerelmi történetekkel és természetesen Haydnnal, és vannak jelenetek, amelyekben egy modern angyal narrátorként meséli a történetet egy kőbányaival a kezében. Összetett történet, összességében nagyon humoros és tartalmaz minden elemet, amit egy kortárs színházi előadástól elvárhatnánk, bár az űrhajósnak öltözött emberek szerepe nem teljesen világos. Akciódús, tele van társadalomkritikával, zenei betétekkel és elgondolkodtató, főleg a Józsa Bettina által énekelt dal, ami már önmagában megér egy misét. A három perces énekben kifejti, hogy az emberiség legnagyobb gátja az apátia. Az emberek úgy tesznek, mintha nem vennék észre, hogy mi zajlik körülöttük, kizárják a világ zaját, mert így nyugodtabban alszanak éjszaka. Mindenki békésen él a saját kis buborékában, mert úgy vannak vele, hogy nem az ő dolguk megváltani a világot, azt majd más megteszi helyettük. Ez bár a 18. század embereinek szól, mégis a mai napig érvényesnek tűnik.
A társulat számos színésze játszik a darabban, és mind rendkívül szórakoztató. Csákányi Eszter Haydn édesanyjaként fergetes, az egyik legviccesebb karakter. Ugyanitt muszáj megemlíteni Borsi-Balogh Mátét, aki az angyal szerepében a darab összekötőjeként improvizálva beszélget a közönséggel és nevetteti meg őket. Znamenák István tökéletes Haydnként, ugyanakkor Patkós Márton játékával Mozart élettel telivé és hiperaktívvá válik.
Az előadás az Örkény Stúdióban megy, ami a hely méretéből adódóan sokkal közvetlenebbé teszi a hangulatot. A színészek sokszor bontják le a negyedik falat: kibeszélnek a nézőkhöz, szemkontaktust tartanak velük, elfutnak mellettük vagy felkiabálnak a nézőtér alól. A darabot Kovács D. Dániel rendezte, október 24-én látható legközelebb.
Kiemelt kép: Örkény Színház
Leave a Reply