Jövő héten hétfőn végre beköszönt a május. Az új hónap egyfelől jelzőként szolgál arra, hogy végre suhanó léptekkel menetelünk a nyár felé, másfelől azt is jelzi, hogy hamarosan itt a vége (legalábbis az egyetemisták számára) a szorgalmi időszaknak. A hónap pedig pont egy olyan nappal indul, aminek több jelentése is van. Valószínűleg május első napját sokan úgy ismerik, mint a munka ünnepét, azonban e nap ünneplése egy évszázadokkal ezelőtti hagyományhoz nyúlik vissza. Ezen a napon ünnepeljük ugyanis a szerelmet és a termékenységet is.

Hallottatok már a májusfáról? Mikor felköltöztem Pestre és elérkezett az első május elsejém, meglepetten tapasztaltam, hogy nem sok helyen láttam májusfát. Noha (utólag belegondolva) elég érdekesen nézne ki a panelrengetegben egy-egy krepp-papírral feldíszített faág, mégis azt vártam, hogy legalább egy-két helyen megakad majd a szemem rajtuk. Azonban nem így történt. Most pedig jöhet az általam sokszor használt (és egyik kedvenc mondatom): pedig nálunk vidéken… Nem, nem „falun” lakom, hanem egy egész nagy méretű vidéki városban, azonban ott még él a májusfa állításának hagyománya.

Erről jut eszembe egy érdekes jelenség, amit az elmúlt potom 10 évben megfigyeltem (körülbelül ennyi ideje érdeklődöm jobban afelől, hogy kinek állítottak májusfát és kicsoda). Igen, rosszabb vagyok néhány esetben, mint egy idős hölgy. A következő a kérdésem: honnan tudod, hogy vidéken laksz? Onnan, hogy május elsején minden lány kiposztolja a Facebook-ra a kedvesétől kapott májusfát valami aranyos kis idézet társaságában. Igaz, ez mára már egy elég furcsa koncepciónak tűnhet, azonban már az 1500-as évektől él ez a hagyomány. Ha eddig nem lenne tiszta a jelentése, akkor elárulom, hogy a feldíszített fával fejezi ki szerelmét a férfi és mutatja meg boldog-boldogtalannak, hogy kinek is udvarol. Nálunk már mondhatni sportot űztek abból, hogy kinek magasabb, díszesebb a fája. Mert vannak olyan emberek (főként az idősebb generációban), akik összekapcsolják a szerelem mértékét a fa magasságával és díszítettségével. Én úgy gondolom, hogy ez badarság. Egy nagyon szép hagyományról beszélünk, ami jól tud esni a lányoknak, így nem kellene azt néznie senkinek hogy hogyan is sikerült az a bizonyos fa. Ahogy a mondás is tartja, a gondolat számít!

De nem csak a fentebb említett infókért oly érdekes május első napja: hiszen ekkor, mint a földből kinövő gombák, úgy bukkannak fel a majálisok a város(ok) különböző pontjain. A vidám népi mulatság, lakoma és szórakozás nem csoda, hogy ezzel a hónappal kapcsolódott össze: a zord tél után a májusi nap sugarai nemcsak a földet, de az ember szívét is megmelegítik. A majális hagyománya talán oly régi, mint az előbb is említett májusfájáé, vagy még régebbi is lehet (pontos felírást nem találtam az első megtartott majálisról, mert nem egyik percről a másikra alakult ki). A leírásokból azonban az kiderül, hogy eleinte csak egy-két család találkozott, lakomázott együtt május elsején, mintha egy szülinapi ünnepségen ülnének. Kesőbb ezek a zsúrok addig nőttek, amíg ki nem alakult a ma is ismert majális elődje. Ezt a modern kori pesti/vidéki polgár továbbfejlesztette és a sokszor elmaradhatatlan vurstli különböző elemeivel párosította. A hot dogos standon, pattogatott kukoricáson és millió meg egy olyan attrakción, ahol biztos, hogy az előbbi két helyen szerzett étket rövid időn belül kiadod magadból, jutunk el a május elseje következő és egyben utolsó általam megemlített jelentéséig (és talán a legkomolyabbikig is).

Aki nem tudná május elseje hazánkban 1946 óta nemzeti ünnep. A rendszerváltás után vált itthon hivatalos ünneppé azonban története egészen 1886-ig nyúlik vissza. 1886-ban Chicagóban munkástüntetéseket szerveztek annak érdekében, hogy bevezessék a nyolcórás munkabeosztást és meggyőzék a gyártulajdonosokat, hogy a nyolc óra is bőven elegendő egy napban arra, hogy a munkásuk rendesen végezzék a dolgukat. A tüntetés negyedik napja azonban vérontásba torkollott. Anarchisták a békésen tüntető tömegbe kerültek és bombát dobtak a velük szembe álló rendőrökre. A rendőrök ekkor tüzet nyitottak a tüntetőkre, amiben tizenegy ember veszett oda. Az ott elhunyt munkások emlékére vezették be 1889 júliusában a munka nemzetközi napját. Először ezen a napon felvonulásokat tartottak főként azokban az országokban, ahol a nyolcórás munkabeosztásról továbbra is csak álmodni tudtak az emberek. Végül a legtöbb országban a nyolcórás munkanap bevezetése után nemzeti ünneppé vált.

Ez a rövid összeállítás azt a célt szolgálta, hogy bemutassa május elsejének több jelentése is létezik, habár egy van igen erősen a köztudatban. Ahogyan azt mondani szoktam: ha már egy ember is tanult a válogatásból valamit, akkor már elértem a célomat. Utoljára pedig egy jó tanács: érdemes ilyenkor kimenni a majálisi forgatagra ha másért nem, magáért a hangulatért.