Még mindig teltházas a Tóték, pedig már kilenc éve játsszák az Örkény Színházban. Örkény István regényének feldolgozása továbbra is korszerű, a poénok viccesek, a karakterek szerethetők. Háborús témája sajnos különösen aktuális, így még jobban belevonódik a történetbe az, aki mostanában nézi meg.
Március elején néztem meg az előadást, amit Mácsai Pál rendezett. A rá jellemző módon kevés díszlettel dolgoztak, sokszor a képzeletre kellett hagyatkozni, így garantált volt a szórakoztatás. Humoros volt, elgondolkodtató és zenével átszőtt. A Tóték szerintem mindenkinek kötelező volt a gimnáziumban, de ha esetleg valaki nem ismerné, akkor a Tót családról szól, akik a kies Mátraszentannán laknak. Javában dúl a második világháború, Tóték fia a fronton szolgál, majd egy nap levélben értesíti családját, hogy parancsnoka kéthetes betegszabadságát náluk fogja tölteni. A flúgos őrnagy, akinek idegállapota megromlott, felbolygatja a Tót család kiszámítható életét. Ők azonban mindent eltűrnek, még a monoton dobozolást is, hiszen fiúk életéről és pozíciójáról van szó. A falu kelekótya postása a levelek manipulálásával pedig csak tetézi a kavalkádot.
A kisregény elbeszélés módja is különleges, erre a rendező „liftező közelítésként” hivatkozik. Ez annyit takar, hogy a színház névadója időnként benne van a szereplőiben, máskor pedig külső megfigyelőként kommentálja az abszurdabbnál abszurdabb történéseket, amik ezáltal válnak igazán humorossá. Gáspár Ildikó, a darab szövegkönyvének készítője segítségével ezt a kettősséget a színpadon is sikerült megjeleníteni. A Kossuth-díjas íróra jellemző groteszk stílust jól átadják a színészek. A családfő szerepében Csuja Imrét láthatjuk, aki egy ponton szájában zseblámpával fakad dalra. Feleségét Pogány Judit alakítja, akit nem kell bemutatni. Lányuk pedig Takács Nóra Diána, aki hozta elragadó formáját és szüntelenül megnevettette közönségét. A buggyant őrnagy szerepében Epres Attila tündököl és Ficza István egyszerre a Tót fiú és a postás, aki hol felbukkan, hol eltűnik, de mindig váratlan pillanatokat okoz.
Aki kedveli a klasszikus színházi irány és a modernebb megoldások konvergenciáját, annak mindenképpen ajánlom ezt a feldolgozást, amit még Radnóti Zsuzsa, Örkény István özvegye, is jóváhagyott. Legközelebb május ötödikén látható.
Leave a Reply